Megjött a válasz a brüsszeli "hadüzenetre"

Theresa May újabb mérföldkőnek számító beszédet tartott, melyben felvázolta a "kemény tényeket" arról, milyen kapcsolatot szeretne az Egyesült Királyság az EU-val kilépése után. A beszéd a korábbiakhoz képest tisztább képet fest a brit irányról, de még így is sok kérdőjel maradt.
Szabó Zsuzsanna, 2018. március 2. péntek, 19:11
Fotó: Shutterstock

Theresa May brit miniszterelnök pénteken a londoni Madison House-ban tartott beszédében vázolta fel a "kemény" tényeket arról, hogy kormányának milyen elképzelései vannak Nagy-Britannia és az EU gazdasági-kereskedelmi kapcsolatairól a brexit utáni időszakban.

Befektetők nagy érdeklődéssel követték a szavait, főleg azután, hogy Michael Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója szerdán felkavarta az állóvizet, amikor előállt az EU jogi szövegbe öntött elképzeléseivel a brit kilépésről. Erre a brit kormányfő szinte azonnal reagálva kijelentette: nincs az a brit miniszterelnök, aki ezt a javaslatot elfogadná.

A font gyengült az euróval és a dollárral szemben is May szavaira az uniós bejelentést követően. A brit deviza ugyan pénteken is gyengült az euróval és a dollárral szemben, de a beszédnek nem volt jelentősebb hatása az árfolyamra - a show-t ebben az értelemben Donald Trump amerikai elnök "lopta el" az acélra és az aluminiumra kivetendő vámokról szóló bejelentésével.

A miniszterelnök pénteken üzenetet is küldött pártja, a Konzervatív Párt háborúzó frakciójának, miszerint "az Egyesült Királyság nem fog mindent megkapni, amit akar a tárgyalásokon", illetve, hogy ő felkészült arra, hogy a munkahelyeket és az üzleti érdekeket az ideológia elé helyezze - írja a Bloomberg.

A kormányfő szerint néhány kulcsfontosságú célkitűzésben fel kell oldani a feszültségeket. Mindkét oldalnak szembe kell néznie azzal, hogy ez egy tárgyalás és egyikük sem fogja pontosan azt kapni, amit szeretne.

Nem lesz teljes kivonulás?

May beszédében enyhítette azt a korábbi ellenállását is, amelyet az Európai Bíróság szerepével kapcsolatban fenntartott - ami a brexitpártiak szemében a szuverenitás feladásának egyik szimbóluma. Kijelentette ugyanis: szeretné, ha az Egyesült Királyság fenntartaná megfigyelő státusát néhány fontos uniós szabályozó testületben, mellyel egyben nyitva is hagyná az ajtót e területeken az Európai Bíróság joghatóságának érvényesülése előtt, jóllehet a jelenleginél mérsékeltebb formában.

Az Egyesült Királyság vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az ország része maradhasson az Európai Gyógyszerügynökségnek, az Európai Vegyianyag-ügynökségnek és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek, cserébe e területeken alávetné magát az uniós szabályozásoknak, illetve "megfelelő mértékű" anyagi hozzájárulást is tenne.

Ez May szerint úgy nézne ki, hogy London elkötelezné magát: fenntartja az uniós szabályozási standardokat annak érdekében, hogy a kereskedelem zökkenőmentes legyen, és míg a brit szabályozás nem lesz feltétlenül "azonos" az uniós jogszabállyal, "annak ugyanazokat eredményt kellene elérnie". Néhány esetben pedig a parlament az unióssal megegyező jogszabálycsomagot fogad el, eleget téve az exportőrök azon kérésének, hogy legyen egységes szabályozási standard - írja a BBC.

Nem a vámunióra

May elvetette ugyanakkor, hogy az Egyesült Királyság a vámunióban maradjon - ami megegyezik a Munkáspárt és néhány EU-párti konzervatív "lázadó" akaratával -, mondván: "elhagyjuk a közös piacot, az élet megváltozik." Egymás piacaihoz való hozzáférés szűkebb körű lesz, mint most - ám az Európai Bíróság joghatósága nem érvényesülhet az Egyesült Királyságban.

Emellett felvázolt egy olyan lehetőséget is, amely szerinte fenntartaná a lehető legzökkenőmentesebb kereskedelmet az EU és a britek között. Ez azt jelenti, hogy nem akar vámokat vagy kvótákat az EU-ból származó termékekre kivetni, de szeretne egy független kereskedelmi szabályozást - amely jelenleg nem megengedett az EU vámuniójának szabályai szerint.

Valahol Kanada és Norvégia között

May ezúttal is megismételte korábbi kijelentését, miszerint London a lehető legszélesebb és legmélyebb partneri viszonyra törekszik az EU-val az uniós tagságának megszűnése után is. A miniszterelnök szerint London olyan kapcsolatrendszert szeretne, amely a legtöbb ágazatot lefedi, szélesebb körű, mint az EU és Kanada közötti egyezmény, de a Norvégiával (amely tagja az Európai Gazdasági Térségnek) aláírt egyezménynél szűkebb körű.

Új egyensúlyt kell elérnünk, de nem fogadhatjuk el a Kanadára vonatkozó jogokat Norvégia kötelezettségeivel együtt

- emelte ki a politikus.

Minden kereskedelmi megállapodás mazsolázás

Miközben May az európai partnerekkel szemben békülékeny hangot ütött meg, visszavágott az uniós kritikákra, amelyek "kimazsolázgatással" vádolják, mondván, ő nem akar a jogok és kötelezettségek terén kiegyensúlyozatlan megállapodást. Egymás piacaihoz való hozzáférésnek fair feltételeken kell alapulnia, "kötelező erejű kötelezettségvállalásokkal". Erre példaként említette, hogy az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy olyan területeken, mint az állami támogatások vagy a versenyjog, a szabályozást összhangban hagyja az uniós jogszabályokkal.

A brit kormány ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, ugyanakkor átfogó, a lehető legnagyobb mértékű vámmentességet biztosító szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. Több uniós vezető ezt a tervet azzal az érvvel vetette el, hogy Nagy-Britannia "ki akarja mazsolázni" az EU-tagság előnyeit a belső piaci tagsággal járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

May beszédében kijelentette: a világ összes szabadkereskedelmi megállapodása a résztvevők érdekeinek megfelelő mértékű piaci hozzáférést tesz lehetővé.

Ha ez mazsolázás, akkor minden kereskedelmi megállapodás mazsolázás

- fogalmazott a brit kormányfő.

Mi lesz az ír-észak-ír határral?

Az egyik legsarkalatosabb kérdésben, az ír-észak-ír határ kérdésében viszont May elutasította azokat a feltételezéseket, hogy az Egyesült Királyság egyedül tud dönteni abban, visszaállítják-e az ír szigeten a fizikai határt:

Nem elég azt mondani, hogy mi nem állítjuk vissza a fizikai határt; ha az EU rákényszeríti Írországot, hogy megtegye, akkor az az ő felelősségük.

"Mi azt választottuk, hogy kilépünk, a mi felelősségük , hogy segítsünk megoldást találni. De ezt egyedül nem tudjuk megtenni. Mindannyiunknak együtt kell ebben dolgozni" - hangsúlyozta a brit miniszterelnök.

Barnier: világos a brit álláspont
Üdvözölte Michel Barnier, az Európai Bizottság Nagy-Britannia uniós kiválása (brexit) ügyében eljáró főtárgyalója pénteki Twitter-üzenetében a Theresa May brit kormányfő által országa és az EU jövőbeni kapcsolatáról pénteken ismertetett elképzeléseket, amelyeket "világosnak" nevezett. A főtárgyaló szerint Theresa May beszédében egyértelművé tette, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az unió egységes piacát és a vámuniót, valamint elismerte a kompromisszumokat. May javaslatai rávilágítanak arra, hogy az unió milyen elvek alapján tárgyal majd a majdani szabadkereskedelmi megállapodásról - tette hozzá Barnier az MTI szerint.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK