Nagy meglepetés jöhet a brexitben órákon belül

A brit parlament alsóháza újabb szavazássorozatot tart arról, hogy az Egyesült Királyság milyen rendben váljon el az Európai Uniótól. A nagy kérdés az, kap-e a T. Ház elé beterjesztett négy határozati javaslatból valamelyik többséget.
Komócsin Sándor, 2019. április 1. hétfő, 19:48
Fotó: Shutterstock

John Bercow, a brit parlament alsóházának elnöke a képviselők által benyújtott nyolc határozati javaslatból négy szavazását tette lehetővé a törvényhozás hétfői ülésén - tudósított a BBC. Ezekről úgynevezett indicative votes voksolást tartanak, amelynek az a célja, hogy kiderítse, melyiket hány képviselő támogatja.

A korábbi hasonló szavazásokon szereplő javaslatokból néhány átdolgozva visszakerült a T. Ház elé.

  • Az első határozati javaslat szerint az Egyesült Királyságnak az EU-s vámunión belül kellene maradnia. Ha ezt az utat választaná az ország, akkor nem kellene kölcsönösségi alapon szabad bejárást biztosítani az uniós tagországok munkavállalóinak, azaz megszűnne a tömeges kelet-európai bevándorlás, ami a brexit melletti egyik legfőbb érv. Az ír-észak-ír határon nem lenne szükség olyan vámellenőrzésre, amilyenre a teljes függetlenség esetén, de bizonyos ellenőrzések lennének, például a mezőgazdasági termékek esetén tisztázni kellene, hogy azok megfelelnek-e az EU-s előírásoknak. Az ország nem köthetne szabadon kereskedelmi megállapodásokat harmadik felekkel, amit a függetlenségpártiak a brexit elárulásának tartanának.
  • A második javaslat az úgynevezett közös piac 2.0, amely esetén az Egyesült Királyság csatlakozna az EFTA-hoz és az Európai Gazdasági Térséghez, hasonlóan Norvégiához. Ezzel része maradna az egységes piacnak, azaz a brit állampolgárok szabadon élhetnének és dolgozhatnának az EU más tagállamaiban, ahogy az onnan érkezők is Nagy-Britanniában. Ezt a lehetőséget március végén száz fős többséggel szavazta le a T. Ház., azonban a Skót Nemzeti Párt, amely eddig csak az EU-ban maradást pártolta, immáron kompromisszumként e mellé a lehetőség mellé is beállhat, akárcsak a Munkáspárt, amely eddig saját hasonló elképzelését forszírozte, a közös piac 2.0 esetén pedig a képviselői nagy része tartózkodott a szavazástól.
  • A harmadik javaslat szerint bármilyen brexitmegállapodást támogat is a parlament, arról népszavazást kell tartani. Csak így válhat a kormány politikájává. Ezt a kezdeményezést március végén mindössze 27 szavazat többséggel utasították el a képviselők.
  • A negyedik javaslat szerint ha nem sikerül elfogadni egy válási tervet a kilépés határideje, április 12-e előtt, akkor a kormánynak hosszú halasztást kellene kérnie az EU-tól a brexit időpontjára. Ha az EU ezt nem adná meg, akkor a T. Háznak arról kellene szavaznia, hogy akarja-e a megállapodás nélküli brexitet (vállalva annak súlyos gazdasági következményeit) vagy ehelyett arra kötelezi a kormányt, hogy vonja vissza az ország EU-s kilépési kérelmét. Az Egyesült Királyság az utóbbit egyoldalúan, EU-s jóváhagyás nélkül megteheti. Eztán újra neki kellene futni a brexit előkészítésének.

A kormány jelezte, hogy nem tekinti magára kötelező érvényűnek a jelzés értékű szavazások végeredményét, de az a voksolás előtt kiderült, hogy nehéz lenne elhajolni ez elől.

HOZZÁSZÓLÁSOK