Kukába dobták a katasztrófát megelőző mentőötletet

A brit miniszterelnök azt szeretné, ha európai uniós kollégái nem kívánnának kormánytól lehetetlent a brexit egyik kulcskérdése, az ír-észak-ír határ ügyében. Eközben pártjának koalíciós partnere, az észak-ír unionista DUP párt hallani sem akar az EU új kompromisszumos javaslatáról.
Komócsin Sándor, 2018. szeptember 19. szerda, 16:25
Fotó: AFP

Theresa May brit miniszterelnök és Michel Barnier uniós brexitügyi főtárgyaló üzengetése vezette fel a londoni kormány fejének találkozóját az informális csúcsértekezletre összesereglő EU-s állam- és kormányfőkkel - derül ki a BBC cikkéből. Az üzenetváltás tárgya az ír- észak-ír határ ügye, ami a brexit egyik fő kérdése.

Jelenleg a határ szabadon átjárható, ami biztosítja a békét az írek szigetén, ám ha az Egyesült Királyság kilép az EU vámuniójából, ennek vége szakad.

Ezért mind a londoni kormány, mind az EU (amely ez ügyben Írországot képviseli elsősorban), mind a brit parlament elkötelezte magát a határ átjárhatóságának fenntartása mellett. A nagy kérdés a hogyan.

Brüsszel az év elején azt ajánlotta, hogy Észak-Írország maradjon a vámunió része függetlenül attól, hogy Nagy-Britannia többi országával mi lesz. Ez elfogadhatatlan Londonnak, és az észak-ír unionistáknak is, mivel vámhatárral szakítaná szét az Egyesült Királyságot az Ír tenger közepén.

Változás

May azt várja uniós kollégáitól, hogy ezt figyelembe veszik, és úgy tűnik, nem hiába. Erre utal, hogy Barnier a napokban arról beszélt: nem kell éles vámhatárt húzni az Ír-tengeren, mert a vámellenőrzéseket elvégezhetik a vállalatok telephelyein, az uniós egészségügyi standardok betartását pedig az árusítóhelyeken. May azonban tartja magát kormánya június stratégiai tervéhez, amely szerint az áruk kereskedelmében egész Nagy-Britanniára fenn kellene tartani a vámuniót, míg a szolgáltatásokéra nem. Az EU ezt azért ellenzi, mert felszeleteli az áruk, a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának elvét, ami egységes európai piac alapja.

Úgy tűnik azonban, hogy legalább egy embert sikerült meggyőznie Barniernek, ha nem is a londoni kormány egyik tagját, de az egyik korábbi minisztert, nevezetesen David Davis volt brexitügyi tárcavezetőt, aki azért lépett ki a kormányból, mert nem értett egyet az említett új stratégiával. Ő elfogadná a merev határok nélküli, azaz Észak-Írországon belüli határellenőrzés módszerét.

Ez kevés

Ez azonban kevés, mert a kormányzáshoz szükséges többséget a brit Konzervatív Párt mellett az észak-ír unionista DUP biztosítja, amely elutasítja Barnier ötletét. Úgy vélik, mindegy, hogy a vámolás hol történik, az a lényeg, hogy ha az Egyesült Királyság más országaiból érkező árukat vámolják, illetve egészségügyi standardjaikat ellenőrzik Észak-Írországban, azzal gyakorlatilag leválasztják az országot Nagy-Britanniáról, ami nekik elfogadhatatlan, hiszen unionisták.

Owen Smith, az ellenzéki Munkáspárt EU-párti kampányának egyik tagja ezt úgy értékeli, hogy a DUP már azelőtt a kukába dobta az EU kompromisszumos ötletét, hogy az a tárgyalóasztalra került volna.

Nem kéne újabb referendum

May egy interjúban ismételten elutasította egy újabb brexitnépszavazás lehetőségét, mondván, az lerombolná az emberek politikusokba vetett bizalmát. Az újabb referendum kiírását ugyanis nem lehetne ugyanis másként értelmezni, mint hogy azért fordulnak újra a néphez, mert nem értenek egyet a 2016. júniusi referendumon hozott döntésével, mármint azzal, hogy a többség a brexitet támogatta. Az újabb voksolás mellett kampányolók úgy vélik, hogy a népnek kell döntenie a kilépés végső feltételrendszeréről, beleértve ebbe azt a lehetőséget is, hogy elutasítsák a válást.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcstalálkozó előtt azt mondta, hogy a brit stratégiát át kell dolgozni, és azután újra kell tárgyalni. Emellett arra figyelmeztetett, hogy a brexit ügyében kifutnak a felek az időből: immáron csak fél év van hátra az Egyesült Királyság formális kilépéséig, 2019. március végéig.

A fotó forrása: Paul Faith/AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK