Példátlan változás jöhet az EU-ban - lehetséges a határrevízió

Két irányból zúdul össztűz Theresa May brit miniszterelnökre: mind a puha, mind a kemény brexit pártján álló konzervatív politikusok azzal fenyegetik, hogy kihúzzák a szőnyeget a kormánya lába alól. Eközben az ír szigeten megjelentek egy földrengésszerű változás előjelei.
Komócsin Sándor, 2018. április 26. csütörtök, 12:19
Fotó: AFP

A kemény brexit, azaz az EU és az Egyesült Királyság éles szétválásának hívei kihallgatást kértek Theresa May miniszterelnöktől, hogy megtudakolják, felpuhult-e álláspontja a válás feltételivel kapcsolatban - adta hírül a Bloomberg az ügyhöz közelálló forrásokra hivatkozva. A találkozót a kormányfő hivatalában tartották még a hét elején.

May a kiszivárgott információk szerint biztosította párttársait arról, hogy kormánya továbbra is az egyértelmű kilépés forgatókönyvén dolgozik, azaz nem igazak azok a híresztelések, miszerint személy szerint hajlandó lenne elfogadni, hogy az Egyesült Királyság bent maradjon az EU-s vámunióban. Ezt korábban olyan vörös vonalként határozta meg, amelyet nem hajlandó átlépni, ám találgatások szerint mégis feladhatja ellenállását.

Fenyegetések

A találkozón részt vevő toryk állítólag elégedetten vették tudomásul a hallottakat. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az igazi brexit pártján álló konzervatív képviselők elegen vannak a brit parlament alsóházában ahhoz, hogy kihívást intézzenek a kormányfő ellen, ha úgy látják, hogy már nem olyan kemény az irányvonala, mint régen.

Eközben azonban a másik oldalról a puha válás hívei is szorongatják Mayt. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt és az Európa-barát konzervatív képviselők elfogadják a vámunió fenntartását. Mivel a kormánytöbbség kicsi, a dezertőr torykkal együtt megvan az ellenzéki többség ahhoz, hogy ezt kötelező célként írják elő a kormány számára. Erről a jövő hónapban szavaz a törvényhozás alsóháza.

A felsőházban nyolc nap alatt hatszor szavaztak a kormány ellen, utoljára szerdán, amikor elfogadtak egy újabb módosító indítványt a brexitet szabályozó törvénnyel kapcsolatban. E szerint London csak akkor változtathat az EU-s jogból a brit jogrendbe átvett szabályokon, ha az "szükséges" a szabályok megfelelő érvényesítése érdekében. Az eredeti törvényszöveg szerint a kormány akkor nyúlhatott volna ezekhez hozzá, amikor "célravezetőnek" tartotta volna a beavatkozást.

Trükkös megoldás

May kénytelen egy trükkös kompromisszummal, az úgynevezett vámpartnerséggel próbálkozni, amely elvileg megoldhatná a problémát. Eszerint a független Egyesült Királyság az EU megbízottjaként minden vállalattól beszedné az uniós vámot, majd visszautalná azt azoknak a cégeknek, amelyek termékei olyan országokba kerülnek, amelyekre nem vonatkoznak az uniós tarifák.

A módszer leírása nem véletlenül bonyolult: a tervet még a brexitpárti toryk sem támogatják, mert úgy látják, hogy túl komplikált és túl szoros viszonyban tartaná a brit és az EU-s hatóságokat. További "icipici" gond a vámpartnerséggel, hogy az EU sem tartja kivitelezhetőnek. A vámunió kérdése május első napjaiban kerül a kormány szűk brexitkabinetjének napirendjére.

Változás Írországban

Ahol lehet, hogy lesz egy másik téma is: a brexit előtt csak egyes politikusok beszéltek a két ír állam egyesítéséről, az ügy nem volt belátható közelségben, ám most már gondolnak rá az emberek - idézte a Bloomberg Damian McGenity észak-ír farmert. A lehetőséget a brit-EU válás hozta felszínre - tette hozzá sokak véleményét megfogalmazva a 44 éves armaghi polgár.

A 2016. júniusi függetlenségi népszavazáson az észak-írek 56 százaléka szavazott az EU-ban maradás mellett és a közvélemény-kutatások szerint növekszik az Írország és Észak-Írország egyesítését pártolók száma. A brexitet ellenzők öt éven belül népszavazás kiírását akarják erről a kérdésről. Egy decemberi felmérés szerint az észak-írek 48 százaléka azt akarja, hogy országa egy kemény brexit esetén Írországhoz csatlakozva az EU része maradjon, míg 45 százalékuk ellenzi ezt.

Feszültségek

A brit kormány azonban aligha járulna hozzá mostanában egy referendumhoz. A politikusok mind Nagy-Britanniában, mind Írországban tartanak a vallási alapú feszültségek kiéleződésétől, az újabb politikai felfordulástól és az erőszak visszatérésétől.

Észak-Írország az Egyesült Királyság része maradt Írország 1922-es függetlenné válásakor. A három állam együtt csatlakozott az EU-hoz 1973-ban, majd a nagypénteki egyezmény 1998-as elfogadása láthatatlanná tette a két ír állam közti határt, ami békét teremtett a brit szigeteken.

Hibrid

Van még egy további lehetőség is, ami főként az újraegyesítés pártján állókat aggasztja, nevezetesen hogy egyfajta rejtett, nem valóságos egység jön létre. Az unionista Danny Kennedy szerint hibrid helyzet állhat elő, amelyben Észak-Írország sem brit, sem ír nem lesz.

Ez úgy jöhet össze, hogy az ország a brexit után része marad az egységes európai piacnak és a vámuniónak, miközben az Egyesült Királyság többi része kilép ezekből. Ezzel létrejönne egy vámhatár az Ír-tengeren, miközben Észak-Írország az Egyesült Királyság tagállama maradna.

A fotó forrása: Paul Faith/AFP

HOZZÁSZÓLÁSOK