Moszkvának nincsenek barátai, a szerb-orosz vitába csöppenhet Magyarország

Az orosz-szerb szövetség az elmúlt időszakban kikezdhetetlennek tűnt, de elég volt hozzá egyetlen vesztegetésről szóló videó, hogy Belgrád saját szuverenitását féltve asztalt borítson. Oroszország provokációnak tartja a videófelvételt, de egyelőre úgy tűnik, nagyon meggyengül a két ország partneri viszonya, amely még az EU-nak és az Egyesült Államoknak is fejtörést okozott néhány napja.
Szabó Dániel, 2019. november 21. csütörtök, 19:01
Fotó: Getty Images

Ha van egy pont a közelmúlt történelmében, amelyre vissza lehet vezetni Szerbia (és elődállamai) szövetségesi viszonyát, akkor az 1999. június 12-i incidens pristinai incidens. Egyes elemzők szerint ez volt a délszláv háború miatti NATO-beavatkozás azon pontja, amikor kevésen múlt, hogy nem tört ki a harmadik világháború: az orosz hadsereg egyik egysége, mint egy 200 katona elfoglalta a pristinai repteret Koszovóban. Ekkor a nyugati erőknek úgy vélték, hogy Moszkva kész Jugoszlávia oldalán beszállni a konfliktusba és a repteret akarja hídfőállásnak használni.

Bár az incidens végül békés véget ért, köszönhetően Mike Jackson tábornoknak,  a K-For brit parancsnokának, aki visszautasította amerikai felettesét azzal a mondattal, hogy "nem fogom a kedvedért kirobbantani a harmadik világháborút!". Végül épp a friss NATO-tag Magyarország lépéseinek is köszönhetően Oroszország átengedte a repteret a nyugati csapatoknak. Az eseményt nem is nagyon szokták emlegetni, de a 2000-es évek óta a szerb vezetés úgy kezelte, hogy részben emiatt is, de Moszkvára számíthatnak, amely 2008-ban az ENSZ BT egyetlen országaként jelentette ki, hogy nem ismeri el független államnak Koszovót. Belgrád pedig ezt azzal viszonozta, hogy a Krím annektálása után nem csatlakozott az oroszokkal szembeni nyugati szankciókhoz.

Elég volt egy zacskónyi pénz a fordulathoz

A jó viszony pedig évtizedekig tartott is, de szerdán a jelek szerint, ha nem is véglegesen, de megromlott a kapcsolat. Belgrád ugyanis nyíltan elkezdte számonkérni a Kremlt, és az ország szuverenitására hivatkozva asztalt borított.

Ennek oka, hogy szerdán felkerült az internetre egy videó, amelyben egy azonosítatlan szerb titkosszolgálati vezetőt veszteget meg a belgrádi orosz nagykövetség helyettes attaséja, Georgij Kleban. Mutatja a helyzet komolyságát, hogy a - Szabad Magyar Szó beszámolója szerint - a szerb elhárítás, a Biztonsági-Információs Ügynökség (BIA) az állami hírügynökségnek megerősítette, valóban az egyik emberük fogadott el pénzt Klebantól.

Alexander Vucic szerb elnök is nyilvánosan jelentette be, hogy azonnali vizsgálatot kér az ügyben, valamint összeült a nemzetbiztonsági bizottság is, hogy információkat kapjanak a történtekről. Bár elsőre ezek formális lépéseknek tűnhetnek, a szerb-orosz baráti kapcsolatban példátlanok, és retorikájában a belgrádi kormány nem fogta vissza magát. A miniszterelnök is azt mondta, hogy következmények lesznek, ha kiderül, hogy valóban pénzelték a helyi titkosszolgálat egyik tagját, valamint Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter azonnal Moszkvába utazott csütörtökön, hogy kollégájával tárgyaljon - értesült a Reuters.

Moszkva természetesen tagadja, hogy bármi súlyos és törvénysértő lenne a felvételeken. "Azt a videót, amelyen állítólag az látszik, hogy egy orosz hírszerzőtiszt pénzt ad át egy szerb embernek, provokációnak kell tekinteni" - közölte a Szergej Lavrov vezette orosz külügyminisztérium csütörtökön. A Reuters szerint a tárca azt állítja, hogy a videót úgy állították be és rendezték meg, hogy "az egy bizonyos benyomást keltsen".

Szakértők úgy látják, hogy a felvételt egy titkosszolga készíthette és hozhatta nyilvánosságra, ami arra utal, hogy nem mindenki nézi jó szemmel az orosz-szerb "megbonthatatlan örök barátságot".

A feszültségeket pedig épp a délszláv ország nemzeti szuverenitásra sokat adó közhangulata szította fel: Moszkva beavatkozik az ügyeikbe, ami gyengíti őket. Főként úgy, hogy Szerbia már több áldozatot hozott a Kreml kedvéért, például a nyugati szankciók elutasításakor, pedig ez sokkal visszavetette Belgrád EU-csatlakozási folyamatát.

Másrészt azt is üzeni: Moszkvának nincsenek barátai, csak érdekei.

Gazdasági háború jöhet

Az Egyesült Államok várhatóan meglovagolja majd a kialakult helyzetet, hogy Moszkvát visszaszorítsa nemcsak a Balkánon, de egész Kelet-Európában. Ugyan Magyarország baráti viszonyát Oroszországgal nem valószínű, hogy veszélyezteti a helyzet - itthon a titkosszolgálatok hiába azonosítottak már orosz kémeket, az ügyeknek többnyire érdemi kifutása nem lett a Direkt36 korábbi írásai alapján -, de Budapesten is aggódhatnak, hogy gyorsan rendeződjön a vita a déli szomszédnál.

Moszkva ugyanis második külügyminisztériumként használva energetikai cégeit, komoly szerepet szánt Szerbiának az Ukrajna elleni politikájában: hivatalosan az idei év végétől a Gazprom nem szállít többé gázt Ukrajnán keresztül. Helyette - hogy európai piacát ne veszítse el - az Északi Áramlat mellett délről, épp a balkáni országon át kötné össze a magyar gázhálózatot a Török Áramlat vezetékkel. A projekt annyira fontos, hogy még Orbán Viktor miniszterelnök is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitóján a következő évtized hat legfontosabb célkitűzése közé emelte e gázvezeték bekötését.

Az Egyesült Államok kifejezetten ellenséges a projekttel kapcsolatban: ahogy arról a Napi.hu többször is írt, Washington nem akarja, hogy megszűnjön az ukrajnai gáztranzit, mert az a stratégiai fontosságú országban anyagi problémákat generálna. Valamint azért is ellenzik, mert az amerikai cseppfolyósított földgáznak kiváló felvevőpiacot jelentene a balkáni térség.

Moszkva számára pedig egy fontos kereskedelmi partner is Szerbia. Tavaly összesen 2 milliárd dollárnyi (604 milliárd forintnyi) árut exportáltak Oroszországból az államba.

Kérdés, hogy mennyire mélyül el a konfliktus a kémkedés miatt a két országban. Elképzelhető, hogy Moszkva egy újabb szövetségesét veszíti el a Balkánon, amely aztán az Európai Unió felé fordul inkább. Itt viszont érdekes helyzetbe kerülhet a szerb EU-tagságot leginkább felkaroló Magyarország, amely viszont a Kremllel is mindinkább baráti viszonyra törekszik, de közben Brüsszelben most veheti át a bővítési biztosi pozíciót Várhelyi Olivér.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Darabont1453, 2019.11.22 10:48

Színjáték az egész.....
Szerbia szeretne az EU tagja lenni, Brüsszelben viszont egy kvázi orosz kliensállamnak tartják, ez az egyik oka annak, hogy a csatlakozási tárgyalások lényegében megálltak. Úgy gondolják - nem alaptalanul -, hogy ha Szerbia tag lesz akkor az orosz érdekeket fogja szolgálni Brüsszelben.

Ez a kis szerb műsor arra jó, hogy megpróbálják eladni azt Európa felé, hogy nem igaz ez és ők bizony az oroszok ellen is fellépnek ha kell.

Olcsó ki színdarab ez semmi más.....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html