Boris Johnson fontolgatja az előrehozott választások lehetőségét, miután attól tart, hogy nem válik be első trükkje a parlament lefegyverzésére - derül ki a BBC cikkéből. Bár a törvényhozás ülésezését a királynő (a kormányfő kérésének engedve) néhány napra rövidítette, így alig maradt idő arra, hogy a brexit október 31-ei határideje előtt megakadályozzák az ország kiszakítását az EU-ból (kemény brexit), a kormánnyal szemben álló képviselők napok alatt elfogadhatnak egy törvényt, amely megakadályozná ezt.

A brexiter kormányfő a parlament felfüggesztését követően egy további barátságtalan gesztussal is észrevétette magát. Megfenyegette a puha (az EU-val kötött válási megállapodás alapján végrehajtott) brexitet akaró tory képviselőket, hogy gyakorlatilag kizáratja őket a pártból, ha szembe mennek vele. Ez sem jött be, így a kiszivárogtatott hírek szerint élénk vita folyik az előrehozott választások lehetőségéről a Downing Street 10. falai között, az ezzel kapcsolatos szavazást már szerdán megtarthatják.

Állati rafinált

A parlament feloszlatásához, és ezzel az előrehozott választások kiírásához a törvényhozás kétharmadának támogatására lenne szükség - és itt kezdődnek a nyitott kérdések. Miután az ellenzék legnagyobb pártjának, a Munkáspártnak 247 képviselője van a 650 fős alsóházban, munkáspárti képviselők nélkül nem jöhet össze a kétharmados többség.

Jeremy Corbyn, a munkáspárt elnöke támogatja az előrehozott választásokat, ami nem csoda annak tükrében, hogy évek óta mást sem szorgalmaz, ám Tony Blair volt miniszterelnök, a párt legendás vezetője szerint ezzel csapdába sétálnának bele. Miközben ugyanis a brexiter szavazók vélhetően egységes leszavaznának a Johnson vezette konzervatívokra, az EU-párti erők megosztottak. Így a győztes mindent visz elvére alapuló választási rendszerben az előbbiek relatív többséget szereznének a választási körzetekben, kényelmes parlamenti többséghez juthatva Johnsont az új törvényhozásban.

De ez csak az első csiki-csuki egy rendkívüli szavazással kapcsolatban. A második az, hogy a kormányfő ugyan megígérhetné, hogy még október 31-e előtt kiíratja a választást (a leghamarabbi időpont október 11-e lehet, a legvalószínűbb 17-e), ám ezt az ígéretét nem kell megtartania. Megteheti, hogy novemberre íratja ki az előrehozott választást, azaz a nép a kemény brexit után járulhatna csak az urnákhoz. És ez ellen - mivel a parlamentet már feloszlatták - semmit sem tehetnének a képviselők.

Menetrend

És a csiki-csuki még ezzel sem ért véget. Ha ugyanis nem lenne meg a rendkívüli választásokhoz szükséges többség, akkor még mindig elbukhat a kemény brexitet megakadályozó törvényjavaslat a parlamenti procedúrában. Az ezzel kapcsolatos törvényt szeptember 3-án nyújthatják be az alsóházban, majd szeptember 5-én kerülhet a felsőház elé. Az utóbbi lordjai ugyan többségükben a puha brexit hívei, de akik nem, azok addig húzhatják beszédekkel az időt, amíg nem marad idő elfogadni a javaslatot. Enélkül is csak szeptember 9-én szavazhatnak róla az alsóházban, amelynek felfüggesztése 9-e és 12-e között várható.