Ukrajna szinte teljesen elvesztette a nyugati sajtó érdeklődését: a Krím félsziget öt évvel ezelőtti orosz elcsatolását adott helyzetnek veszi a nemzetközi közösség, ahogy azt is, hogy oroszbarát szeparatisták Moszkva segítségével uralmuk alatt tartják az ország két nagyvárosát és a körülettük lévő délkeleti területeket - kezdi az ukrán elnökválasztás és a földgázpiac összefüggéseit elemző cikkét Nick Butler, a Financial Times (FT) veterán energiaipari szakírója. Ugyanakkor az ország nem szakadt szét, a gazdaság kilábalt a 2014-es összeomlásból és történtek erőfeszítések a mindent átszövő korrupció visszaszorítására.

A helyzet ugyanakkor messze nem stabil, az elnökválasztás, amelynek első fordulója március 31-én, a második - két résztvevővel - április 21-én lesz olyan változásokat hozhat, amelyek visszafordítják az elért eredményeket és váratlan hatással lehetnek az európai földgázpiacra - véli az elemző. Egyelőre 44 jelölt küzd az elnöki székért, ám a meccs valójában háromszereplős. Vagy marad a hatalmon lévő Petro Porosenko, aki a csokibizniszben gazdagodott meg, vagy jön Julia Timosenko többszörös volt miniszterelnök, vagy Vladimir Zelenszkíj színész, akit Ihor Kolomojszkíj oligarcha, Porosenko riválisa támogat.

QP | Quality Placement

Esélylatolgatás

Zelenszkíj annak köszönheti népszerűségét, hogy a hagyományos politikai-gazdasági eliten kívülről érkezik, a szavazók elnézik neki, hogy nem ért a politikához. Timosenko, aki az új versenyző megjelenéséig vezette a közvélemény-kutatásokat, annak ellenére nyerhet, hogy korábban vádolták sikkasztással és hatalommal való visszaéléssel is. Ellenzi az elmúlt években az IMF-fel és az EU-val kötött szerződés részeként bevezetett reformok egy részét, annak ellenére, hogy ezek fő célja a korrupció visszaszorítása és az állami gázvállalat, a Naftogaz tevékenységének átláthatóvá tétele volt.

Porosenko fel tud mutatni eredményeket a gazdaság gatyába rázása terén, de nem tudott véget vetni az Oroszországgal szembeni konfliktusnak, miközben sokan változást akarnak ezen a téren. Az FT publicistája úgy látja, hogy Porosenko nem kapott aktív támogatást a Nyugattól a választási kampányban, és közvetve ezt igazolja a Politico elemzése is, amely szerint az EU és az USA késve ismerte fel, hogy a hatalmon lévő elnököt tekinthetik a Nyugat számára kívánatos győztesnek.

Lehet, hogy nem sikerült annyit elérnie a korrupció visszaszorításában, amennyit szerettek volna, de ő az, aki egyértelműen kiáll Ukrajna nyugati orientációja mellett. Nem véletlen, hogy amerikai titkosszolgálati jelentések szerint Moszkva kitartóan beavatkozik a kampányba a veresége érdekében. Úgy tűnik, a Kremlnek mindegy, ki nyeri az elnökválasztást, csak ne Porosenko legyen az.

Nem találkoztak vele

Az FT szakírója arra hívja fel a figyelmet, hogy sem Donald Trump, az USA elnöke, sem Mike Pompeo külügyminiszter nem találkozott az ukrán elnökkel az elmúlt hónapokban, amit úgy értelmez, hogy a Nyugatnak Timosenko győzelme ellen sem lenne kifogása. Ezt támasztja alá szerinte, hogy bár az USA és az EU is számos szankciót vezetett be Oroszország ellen a Krím annektálása után, ezeken túl nem fokozták a Kremlre gyakorolt nyomásukat. A több millió ukrán, aki az elmúlt öt évben külföldön próbált szerencsét, szintén az üzeni a világnak, hogy úgy látják: országuk nem érdekli igazán a Nyugatot.

Ha ez így van, az könnyen odavezethet, hogy az ukrán politikai inga az elnökválasztás újra Oroszország felé fog kilengeni - véli az FT szakírója felhívva a figyelmet arra, hogy ez alapvetően módosíthatja az európai gázpiaccal kapcsolatos egyik feltételezést. Miután az idei év végével megindulhatnak a szállítások az északi áramlat 2. vezetéken Oroszországból Németországba, a szakértők arra számítottak, hogy - az orosz ígéretnek megfelelően - nagyobb részt leáll az orosz gáz ukrajnai tranzitja. Ezzel Kijev évi hárommilliárd dollár tranzitdíjtól esne el.

Új lakó

Ha új elnök kerül hatalomra, Moszkva úgy dönthet, hogy fenntartja ezt a szállítási útvonalat is, aminek az lenne a következménye, hogy az északi vezeték belépésével megugrik az európai gázkínálat - magyar szempontból pedig az a legfontosabb, hogy hazánk innen kapja földgázszükségletének túlnyomó többségét. Timosenko teljesíthetné választási ígéretét, miszerint csökkenti a hazai gázárakat, Európában pedig különösen gazdaságtalanná válna az amerikai folyékony gáz (lng) importja, következésképpen az oroszok megtarthatnák, sőt a jövőben növelhetnék európai gázpiaci részesedésüket.

Ez egyben erősítené Vlagyimir Putyin orosz elnök pozícióját is - hívja fel a figyelmet az elemző. Azóta, hogy Putyin az ezredfordulón hatalomra került, tovább fokozódott az orosz gazdaság függése az energiahordozó-exporttól. A költségvetési bevételek 44 százaléka köszönhető az ezekhez kötődő befizetéseknek.

Ha Európa azt akarja, hogy Oroszországban érvényesüljön a jog uralmának elve, és hogy a vele szomszédos országok ne érezzék úgy, hogy a Nyugat számára érdektelen a sorsuk, akkor az FT szakírója szerint nem szabadna közömbösen szemlélnie az ukrajnai politikai folyamatokat, hanem támogatnia kellene a további reformokat és az átláthatóság javítását.