Rossz hírt kaptak az adóhivatal elől bujkálók

Nehezebbé vált elbújni az adóhivatal elől: a szúrópróbaszerű ellenőrzés helyett hálózatelemző, adatbányászszoftvereket használ a hatóság, így az ellenőrzést is nagyobb eséllyel lehet eredményesen lezárni.
Szabó Zsuzsanna, 2019. szeptember 18. szerda, 16:11
Fotó: Getty Images

Az adóhatóság a saját maga által gyűjtött, illetve a társintézményektől kapott digitálisan rendelkezésre álló adatokat több körben elemzi, azonosítja a kockázatos adózókat és tényezőket, és dönt arról, hogy kit ellenőriz. A hálózatelemző, adatbányász-szoftvereknek köszönhetően már nem csak a kiválasztás, hanem az ellenőrzés eredményes lezárása, valamint a jogsértő és költségvetést károsító magtartás bizonyítása is könnyebbé válik - emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.

Az adóhivatal az adatokat olyan helyekről gyűjti be, mint például az ügyfélkapu, a cégkapu, az e-beszámolók, az e-cégjegyzékek, az eSZJA, az e-bevallások, az összesítő jelentések, az online pénztárgépek, a valós idejű számla-adatszolgáltatás, a VIES, az EKAER és a nemzetközi adóhatóságok hasonló adatgyűjtései. A rendszerek lehetővé teszik a cégek adatainak az adatszolgáltatás pillanatában történő ellenőrzését is, mellyel a kisebb, adminisztrációs jellegű hibák eleve megelőzhetők. Az adózó áttekintheti a figyelmeztetések, hibaüzenetek alapján számlázási vagy adózási gyakorlatát, és javíthatja hibáit. Ha mégis hibás a beküldött adat, a rendszer akár azonnal jelez az adóhatóságnak, amely alapján adóellenőrzés vagy támogató eljárás indítható - hívja fel a figyelmet a LeitnerLeitner partnere.

A NAV a beérkezett adatokat folyamatba épített kockázatkezelés révén, előre megalkotott szempontok alapján automatikus elemzésnek is aláveti. Vizsgálja az adózók tulajdonságait, a számla- és bevallási adatokat, melyeket összevetnek más hatósági rendszerekben szereplő adatokkal is, anomáliák után kutatva. Az anomáliák alapján pedig adózók, számlák, kockázati területek kerülnek fókuszba. Összességében, az adattárházakba érkező információ együttes elemzése révén kerül a NAV az úgynevezett kockázati információ birtokába.

Mindehhez persze nagy volumenű IT-fejlesztésre van/volt szükség az adóhatóságnál - jegyzi meg Jancsa-Pék Judit. Mára a NAV adatvagyona meghaladja a 4 petabyte-ot (4000 terabyte-ot), és rendelkezésre állnak olyan "szoftverek", melyek képesek ezt a hatalmas mennyiségű adatot bizonyos - egyelőre még korlátozott szempontok szerint - feldolgozni, elemezni.

A szakember szerint várható, hogy az adatvagyon teljes összekapcsolása és az adatbányász szoftverek új generációinak alkalmazása még mélyebb elemzést tesz majd lehetővé, így a hatóság képes lesz olyan gazdasági kapcsolatok, hálózatok, összefüggések, áru- és pénzmozgások kimutatására, amelyek nemcsak az ellenőrzésre való kiválasztásban, kockázatelemzésben játszhatnak szerepet, hanem magát az ellenőrzést is nagyban segíthetik és hatékonyan támogathatják azok mielőbbi és megalapozott, eredményes lezárását.

HOZZÁSZÓLÁSOK