- Az első szűk 2,5 hónap tapasztalatai alapján milyen előnyökkel járt az internet áfájának 9 százalékpontos csökkentése az árak minimális mérséklődésén túl?

- A Digitális jólét program (DJP) egyik legfontosabb célja, hogy minél több embernek lehetősége legyen internet-előfizetésre és az európai átlag fölé emelkedjen az internet-használat aránya Magyarországon. Az EU-ban az internethasználók aránya 85 százalékos átlagot mutat, míg hazánkban ez a mutató 70 százalék.  A célunk, hogy három éven belül elérjük meghaladjuk az uniós átlagot, ezért a hálózat- és a kompetenciafejlesztéssel együtt minden rendelkezésünkre álló eszközzel bővíteni szeretnénk a hozzáférők körét.

Kapcsolódó

Ma Magyarországon több oka is van annak, hogy valaki miért nem internetezik. A felmérések tanúsága szerint a válaszadók 13 százaléka pénzügyi nehézségek miatt nem használja az internetet. Éppen ezért biztosítani akarjuk, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből. Az internet-áfacsökkentés a polgároknak a netről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon során kifejtett akaratának megfelelően valósult meg.

Az Országgyűlés döntésének köszönhetően ma Luxemburg után, Magyarországon a második legalacsonyabb, 18 százalékos az internetezés áfakulcsának mértéke az EU tagállamai között. Az adócsökkentésnek köszönhetően érezhető mértékben, 7-8 százalékkal csökkent az internetezés ára Magyarországon. Majd 2018. január 1-étől 5 százalékra csökkentjük az internet-előfizetés áfáját, ami további 12-13 százalékkal csökkenti majd az internetezés árát, így az internet egyre több ember számára lesz hozzáférhető.

- Felmerült korábban, hogy a jelenlegi áfa-irányelv keretében nem lehetséges az adócsökkentés. Ugyanakkor az Európai Bizottság jelezte, hogy szeretnék rugalmasabbá tenni az irányelv szabályozásait, addig viszont, amíg ez nem történik meg, halassza el a kormány az áfacsökkentést. Hol áll ez az ügy jelenleg?

- Célunk változatlan, azaz a magyar polgároknak, a magyar vállalkozásoknak legyen olcsóbb az internet. Éppen ezért nemcsak megvédjük a kormány javaslata alapján született parlamenti döntést az adócsökkentésről, hanem tovább csökkentjük az internet-előfizetés áfáját.

Arról nem is beszélve, hogy a magyar szabályozás teljes mértékben összhangban van a Digitális egységes piaci stratégiában kitűzött célokkal, valamint a 2016 végén elfogadott e-kereskedelemről szóló javaslatcsomaggal.

- Mi a véleménye arról, hogy Magyarország visszacsúszott az Európai Bizottság Digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő felmérésének rangsorában, annak ellenére, hogy összességében javult a helyzet itthon?

- A nyilvánosságra hozott legfrissebb DESI index 2015-ös, esetenként pedig még régebbi adatok alapján készült, így az elmúlt esztendő közpolitikai, szabályozási és fejlesztéspolitikai eredményeit még egyáltalán nem tükrözi. Ugyanakkor azt jól mutatja, mennyire időszerű volt 2015-ben az InternetKon, majd annak eredményeire építve a DJP meghirdetése. Hiszen az utóbbi egyik legfontosabb célja éppen az, hogy Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen.

A kormány határozott törekvése, hogy Magyarország a digitális átalakulás versenyében Európa legsikeresebb, legjobb teljesítményre képes országai közé tartozzon. A versenyképesség előfeltétele ugyanis az, hogy a kkv-k és a munkavállalók megfelelő digitális kompetenciákkal rendelkezzenek. A DJP eddigi és tervezett tevékenységei is kifejezetten azokra a területekre fókuszálnak, amelyeken a DESI index gyenge eredményt mutat, illetve fejlesztési igényt jelez. Ezeknek a programoknak, illetve a DJP egészének a hatásai várhatóan a következő évek DESI indexében is tükröződnek majd.

- Milyen lépést terveznek annak elősegítésére, hogy Budapest igazi startup-főváros lehessen?

- Annak érdekében, hogy hazai startup vállalkozások minél sikeresebben állják meg a helyüket a digitális világgazdaságban, a kormány elfogadta a Magyarország Digitális startup stratégiáját (DSS), amely 2020-ig fogalmazza meg vízióját a digitális vállalkozások Magyarországáról. A DSS alapján a kormány máris döntött az angyalbefektetők adókedvezményéről. Az aktív üzleti angyalok száma Magyarországon elmarad az európai átlagtól, ezért kulcskérdés az ösztönzésük is a startup ökoszisztéma fejlődése szempontjából.

A DSS az oktatás minden szintjén ösztönzi a vállalkozó szellem erősítését, javítja a vállalkozói lét és az önfoglalkoztatás ismertségét, valamint a vállalkozói lét társadalmi megítélését. Támogatja a digitális és nyelvi, illetve a kommunikációs és marketing kompetenciák fejlesztését valamennyi induló vállalkozás körében és biztosítja, hogy létrejöjjenek és megerősödjenek a startup ökoszisztéma mellőzhetetlen intézményei (inkubátorházak, mentori hálózatok), valamint biztosítja a megfelelő finanszírozási források elérhetőségét a különböző életszakaszban lévő startup vállalkozások számára. A stratégia végrehajtásának koordinálása érdekében létrejött a Startup Hungary Központ.

- Egy korábbi ígérete szerint márciusban jelenik meg a szolgáltatók kínálatában a Digitális jólét alapcsomag. Teljesültek a tervek?

- A szolgáltatókkal a tárgyalások befejeződtek, minden kérdésben megállapodtunk, ez alapján a kormány döntött erről az alapcsomagról, a kormányhatározat napokon belül megjelenik majd. Az alapcsomag egy állami tulajdonú védjegyhez a szolgáltatók részéről történő önkéntes csatlakozással kerül megvalósításra, azaz az elektronikus hírközlési szolgáltatók önkéntesen vehetik fel kínálatukba a csomagot.

Az  uniós jog által előírt műszaki notifikációs szabályokból eredő várakozási idő módosította az alapcsomag bevezetésének időpontját, annak leteltét követően ez csomag várhatóan 2017. júniusában jelenik meg a szolgáltatók kínálatában.

- Mit vár a jelenlegi minimálcsomagoknál tizenöt százalékkal olcsóbb internet-előfizetési konstrukciótól? Valóban pár száz forinton múlik, hogy valaki előfizet-e az internetre?

- Ahogy említettem, a polgárok egy részét az internet világából pénzügyi gondok zárják ki. Az alapcsomag éppen ezért elsősorban azon polgároknak nyújt segítséget a digitális világ adta lehetőségek kihasználására, akiknek az internet-szolgáltatás áfacsökkentésének hatására csökkenő fogyasztói árak mellett is anyagi gondot jelent az netelőfizetés.

- Hogy áll az ingyenes wifi-hotspotok kiépítése a magyar településeken?

- A programban nincs változás, a következő két évben megvalósul - a hírközlési infrastruktúra fejlesztését célzó pályázatokra és programokra építve -, hogy  2018.december 31-ig minden magyar településen lehetővé válik az ingyenes wifi-szolgáltatáshoz való hozzáférés legalább egy közterületen és egy középületben. A fejlesztési munkálatok már most is folyamatosan zajlanak.

- Milyen intézkedéssel csökkentenék a digitális analfabetizmust Magyarországon?

- Magyarországon a 15 évesnél idősebb korosztályhoz tartozók harmada digitálisan írástudatlan. Átfogó programok indultak a digitális kompetenciák növelése érdekében, mert azt szeretnénk, hogy a digitális felkészültség hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből.  Mindenkinek szeretnénk esélyt adni, hogy léphessen egyet előre digitális tudásában, képességeiben.

Aki elzárkózik az internettől, annak kommunikációs és motivációs eszközökkel, országos és helyi civil szervezetek bevonásával igyekszünk felhívni a figyelmét a digitális kompetenciák fontosságára. Akiket a digitális kompetenciák hiánya tart távol a digitális világtól, azok számára elérhetővé tesszük a digitális világgal való ismerkedést, és az alapszintű digitális kompetenciák ingyenes elsajátítását. Akik már rendelkeznek az alapszintű vagy átlagos digitális készségekkel, az IKER keretrendszer keretében térítésmentes továbbképzési lehetőséget nyújtunk. Míg a digitális értelemben leginkább felkészültek körében el szeretnénk érni, hogy további képzéseken vegyenek részt.

Deutsch Tamástól személyesen is kérdezhet a Napi.hu CIO-fórum 2017 konferenciáján.