Az Eurostat szerint a 16-74 éves uniós polgárok több mint 80 százaléka netezett 2016-ban, a legtöbb esetben több különböző eszközt használva. Az esetek közel 80 százalékában az internetezők mobiltelefonon vagy okostelefonon használták a világhálót, amelyet 64 százalékkal a netbookok, 54 százalékkal az asztali gépek és 44 százalékos aránnyal a tabletek követtek.

Az internethasználók többsége mobil- vagy okostelefonján keresztül netezett 2016-ban - kivéve Csehországot, Észtországot, Litvániát, Lengyelországot és Szlovákiát, ahol főleg laptopon vagy netbookon szörföltek a netezők. Az adatok szerint a mobil- vagy okostelefonos netezők a legnagyobb arányban Spanyolországból kerültek ki, ahol az utóbbi három hónapban a netezők 93 százaléka szörfölt a mobiljáról. Ezt Ciprus és Hollandia követte 83, az Egyesült Királyság 86 és Dánia 85 százalékos aránnyal. A sor másik végén a csehek 55, a lengyelek 60, a lettek 62, a litvánok 63 és a görögök 66 százalékos aránnyal állnak.

A magyarok asztali gépről neteznek

A főként laptoppal és netbookkal netezők a legnagyobb arányban Hollandiában (80 százalék), Finnországban és Belgiumban (78 százalék), valamint Dániában (76 százalék) élnek. Az asztali gépeket netezésre pedig leginkább a magyarok, luxemburgiak és románok használják, itt ez az arány 68 százalék, ettől a németek csak kicsit maradnak le 67 százalékkal.

A tableteket leginkább a hollandok szeretik használni netezésre, itt a netezők 66 százaléka használja ezt az eszközt leginkább. A tableten netezők jelentős hányadot képviselnek még az Egyesült Királyságban (61 százalék), Dániában (56 százalék), Németországban (55 százalék), Luxemburgban (53 százalék) és Finnországban (52 százalék) is.

Forrás: Eurostat

A fiatalok mobiloznak

Az Eurostat szerint a 16-24 évesek körében a legkedveltebb eszköz a netezésre a mobil- vagy okostelefon, ebben a korcsoportban a netezők 94 százaléka ezekről az eszközökről szörföl az interneten, de sokan használják a laptopot vagy notebookot (71 százalék) is, míg a tablet a 25-54 évesek körében tarol (47 százalék).

Mennyire védjük a személyes adatainkat?

Az elmúlt 12 hónapban az internethasználók több mint 70 százaléka adott meg valamilyen személyes adatot, sokuk viszont különböző korlátozásokhoz kötötte a hozzáférést ezekhez az adatokhoz. Közel felük például nem engedélyezte a személyes adatainak reklámcélokra való felhasználását, 40 százalékuk a közösségi oldalakon korlátozta a profiljához való hozzáférést.

Az EU 12 tagállamában voltak többségben azok a nethasználók, akik nem voltak hajlandóak engedélyezni személyes adataik reklámcélokra való felhasználását, ilyen felhasználók legnagyobb arányban Luxemburgban (72 százalék) voltak, de a finn (71 százalék), holland (65 százalék), dán (60 százalék) és észt (59 százalék) netezők többségének is hasonló volt a viselkedése.

Az Eurostat adataiból az is kiderült, hogy az internetfelhasználók 37 százaléka elolvassa az adatvédelmi nyilatkozatokat, mielőtt megadna személyes információkat, kilenc tagállamban tagállamban ez a legjellemzőbb magatartás, hat másikban pedig leginkább a közösségi hálókon korlátozták a felhasználók a profiljukhoz való hozzáférést.

A földrajzi helyzethez való hozzáférést korlátozzák a legkevésbé a netezők, az EU-ban a felhasználók 31 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Tagállamokra lebontva a legnagyobb arányban Luxemburgban (63 százalék), Finnországban (58 százalék), Ausztriában és Hollandiában (52 százalék) használta ezt az opciót.