Letaszítható a trónjáról a Facebook és a Google?

Elképzelhető-e, hogy egy friss technológiai cég elérje ugyanazokat a sikereket, mint a Facebook, a Google, vagy épp az Apple? Ami biztos: sokkal nehezebb dolguk van.
Dzindzisz Sztefan, Kovács Bertold, 2017. július 21. péntek, 07:08
Fotó: Shutterstock

A Szilícium-völgyről szinte mindenki hallott már. Ez az a hely az Egyesült Államokban, valahol San Francisco környékén, ahol a jövő ötleteiből csinálnak hatalmas üzleteket a világ minden részéről idecsábított szakértők. Nem újdonság, több évtizede így van ez, manapság nehéz lenne olyan startuppert találni, akinek a top5 vágyálma között ne szerepelne az ottani jelenlét.

Azt pedig, hogy a garázsból indulva is lehet világunkat megváltoztató céget gründolni, több példa is mutatja: ilyen volt a Microsoft és az Apple az 1970-es években, az AOL az 1980-as években, az Amazon, a Yahoo és a Google az 1990-es években, illetve a Facebook a 2000-es években.

Az innovációs központ vonzerejének, a fenti sikereknek és az ott jelenlévő hihetetlen mennyiségű befektetésre váró tőkének pedig nagy szerepe van abban, hogy manapság már mindenki startupot akar indítani. Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy immár a sarki fűszeres is startupban gondolkodik, nem úgynevezett sima vállalkozásban.

Igen ám, de ha jobban megnézzük, a Facebook 13 évvel ezelőtt elindult sikerszériája óta nem volt igazán nagy bumm - hívja fel a figyelmet Timothy B. Lee, a Vox.com szerzője. A tavalyi évig úgy tűnt, hogy Uber lehet a következő nagy tech óriás, ám azóta nagyot fordult a világ. A cég vezetője lemondott, a jövő pedig meglehetősen bizonytalan. Nem hiába látja úgy Andrew Macdonald, a cég ázsiai és dél-amerikai vezetője ideje lenne úgy viselkednie az Ubernek, mint egy komoly cégnek, így több figyelmet kellene szentelni a HR-nek és a diverzitás növelésébe.

Uber: nagy kérdés, mit hoz a jövő

A következő szereplő lehetne az Airbnb, ami az Uber utáni legértékesebbnek tartott startup. Sokatmondó azonban, hogy a szakértők "mindössze" 31 milliárd dollárra értékelik a céget, ami bár önmagában kifejezetten kiemelkedő teljesítmény, hiszen ezzel a magyar éves GDP negyedét hozza, ám ha azt nézzük, hogy ez mindössze a Facebook értékének 7 (!) százaléka, akkor talán érthető, mire gondoltunk, amikor azt írtuk, hogy igazán áttörő, korábbiakhoz mérhető siker nem volt.

Ma már lehetetlen?

"Amennyiben ránéztünk a Google-ra és az Amazonra az 1990-es években, akkor az olyan volt, mint amikor Kolumbusz Kristóf és Vasco da Gama először kihajózott hazájából. Nekik ugyanis csak az alacsonyan függő gyümölcsöket kellett leszakítaniuk, kihasználva az olyan akkoriban megjelenő új területeket, mint az e-kereskedelem vagy éppen a közösségi oldalak térhódítása" - mondja Jay Zaveri, egy Szilicium-völgybeli befektető cég, a Social Capital szakértője.

A mai tech órások azonban már sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy elhárítsák a dominanciájukat veszélyeztető ötleteket. Ezt többféle módon teszik: egyrészt jóval agresszívabban terjeszkednek az új piacokon, másrészt pedig nem félnek sok-sok milliárd dollárért felvásárolni azokat, akikben vetélytársat sejtenek. Az is fontos szerepet játszik, hogy sokkal jobban kontrollálják az internet nyújtotta lehetőségeket, lezárva mások elől azokat az utakat, amiket ők is használtak pályafutásuk elején.

Ma már a felhasználók eléréséért is a nagyok zsebelik be a pénzt
AFP

Jó példa erre a Facebook: a cég az elején úgy terjeszkedett, hogy azt mondta, add meg nekem az e-mail címed, én pedig meghívom a barátaidat is ide. Ugyanakkor a cég ezt már nem engedi a saját platformján. Ha ott akar valaki nagyobb elérést, akkor azért már fizetnie kell, ezzel is a Facebookot gazdagítva.

Más dolog is változott: amikor a Facebook 2004-ben elindult, nem került sokba fenntartani egy weboldalt, akkor sem, ha az felhasználók millióit szolgálja ki. Mark Zuckerbergék ráadásul igen gyorsan elkezdtek hatalmas profitot termelni, ami nemcsak az új ötletek finanszírozását tette lehetővé, de a vetélytársak felvásárlását is.

Manapság azonban más a helyzet a Vox szerzője szerint. A befektetők ugyanis egyre nagyobb figyelmet fordítanak a nagy nyereséget termelő tech szektorra és annak érdekében, hogy az ő cégük legyen a domináns a piacon, szinte mértéktelen mennyiségű pénzt öntenek beléjük. Ez pedig, ironikus módon magát a nyereségességet nehezíti meg.

Ez a helyzet a sharing economy-ban, azaz a közösségi gazdaság főbb szereplőivel az Uberrel és a Lyfttel is. A két vetélytárs éveken át árháborúzott egymással, ami a befektetőiknek százmillió, ha nem milliárd dollárokba került. Ugyanez a helyzet az ételkihordó cégeknél, amelyek szintén elképesztő mennyiségű pénzt öltek a piacszerzésbe.

Óriási a verseny a felhasználókért - ez pedig dollár százmilliókba kerül

Összességében tehát, miközben a technikai költségek sosem voltak ennyire alacsonyak, addig az új reménybeli sztároknak ma már dollármilliókat kell elkölteniük arra, hogy elérjék a célközönségüket. És ennek a pénznek a nagy része a már meglévő óriásokhoz, a Google-höz és a Facebookhoz kerül.

Nehéz letaszítani a mostaniakat

A Szilícium-völgyben mindenki ismeri azokat a cégeket, amelyek nem tudták tartani a tempót a technológiai fejlődéssel: ilyen volt a Digital Equipment Corporation, Sun Microsystems, AOL és a Yahoo is. Ez azonban ma már kevésbé történhet meg Phin Barnes, egy helyi kockázati tőkebefektető szerint. Az ok egyszerű: a mai tech cégek alaposan tanulmányozták a régi nagyok hibáit és "sokkal jobban értik és látják a fennálló veszélyeket"

A Facebook számára az első nagy teszt az volt, amikor megjelentek az okostelefonok. A cég ugyanis alapvetően PC-re fejlesztett, így ha nem váltanak gyorsan, akár feledésbe is merülhettek volna - véli a szerző. Mark Zuckerberg azonban felismerte az okostelefonok nyújtotta lehetőséget és még időben átformálta nemcsak az egész céget, de annak fejlesztéseit is. Amíg korábban ugyanis az volt a jellemző, hogy a PC-re elkészült megoldásokat kicsinyítették a mobilra, addig a váltás után már mindent mobilra fejlesztettek.


Getty Images

Persze a Facebook nemcsak így marad talpon, hanem gyakran bizony fel is vásárolta azokat a cégeket, akikről úgy tűnt, hogy nagy durranás lehet. Ilyen volt az Instagram 2012-es megvétele 1 milliárd dollárért, vagy éppen a WhatsApp két évvel későbbi akvizíciója 19 (!) milliárd dollárért.

Zuckerberg taktikája nem volt újdonság már akkor sem, ő csak a Google példáját követte. A netes keresőóriás 2006-ban 1,65 milliárd dollárt fizetett a YouTube-ért, akkor, amikor az már az egyik legnépszerűbb honlap volt az éterben. Talán még fontosabb lépés volt a nagyközönség számára akkoriban még csak egy kis, ismeretlen cégnek számító Android 2005-ös felvásárlása. Enélkül a Google aligha lehetne világelső az okostelefonok operációs rendszereinek versenyében.

Ezek a befektetések pedig létfontosságúak voltak abban, hogy a Facebook és a Google azok legyenek, amivé mára váltak. A WhatsApp, a YouTube és az Instagram mára már komoly kihívói lehetnének ezeknek a cégeknek, ahelyett, hogy "csak" azok részei legyenek.

Akik ellenállnak

Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden riválist felvásárolnak az óriások. Megpróbálni, azért megpróbálják: a Snapchat például visszautasította a Facebook 3 milliárd dolláros ajánlatát 2013-ban, majd a céget Snap néven idén bevezették a tőzsdére is. A siker a kezdetekben óriási volt, az IPO idején az alapító tulajdonosok vagyona akkora volt, hogy amellett elbújhatnak a leggazdagabb magyarok és könnyedén kifizethettek volna akár egy budapesti olimpiát is.

Azóta ugyan visszaesett az árfolyam, ám a közösségi oldalak, applikációk részvényeivel jellemzően bizalmatlanabbak az amerikai tőzsdéken, ezért a Snapchatért is csak akkor érdemes izgulni a szakértők szerint, ha az első éve után sem erősödik vissza.


Getty Images

A Facebooknál azonban nem estek kétségbe: a Snapchat számos tulajdonságát beépítették a saját rendszerükbe, és nem állnak le. Ahogy a vetélytárs újabb sikeres frissítést léptet életbe, úgy az idővel megjelenik a legnépszerűbb közösségi oldal kínálatában is. Ha pedig ott nem, akkor az általuk birtokolt Instagramban. A módszer működik: mára már több ember használja az ő oldalaikon a funkciókat, mint a Snapchaten. Egyesek szerint többek közt ennek is köszönhető, hogy a Snapchat az utóbbi időben nem teljesít olyan jól a tőzsdén.

Az online vásárlói visszajelzésekre építő Yelpet is megpróbálta mind a Google, mind a Yahoo felvásárolni, mielőtt az tőzsdére lépett volna 2012-ben. Erre válaszul a Google kifejlesztette a saját, hasonló elvekre épülő rendszerét, sőt, a Yelp vezetője, Jeremy Stoppelman szerint a keresőóriás kihasználta erőfölényét, amivel nem tisztességes előnyre tett szert saját termékének népszerűsítésében.

Bár ez elsőre csak panaszkodásnak tűnhet, nemrég nagyon hasonló okok miatt kapott 2,4 milliárd eurós rekordbírságot az EU-tól a Google. Az indok akkor az volt, hogy a cég visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között. A büntetés óriási, ám egy olyan cégnek, amelyik emiatt nem tudta elérni a célközönségét és emiatt tönkrement, ez nem segítség.

A jó ötlet így is utat tör magának?

A fenti kihívások kétség kívül igazak, azonban fontos, hogy ne túlozzuk el őket - hívja fel a figyelmet Lee, aki szerint ha egy startupnak valóban olyan ötlete van, amivel meg tud változtatni egy piacot, vagy új piacot hoz létre, akkor az meg fogja találni az útját a vásárlókhoz.

A kérdés persze, hogy valóban kimeríthetetlen tárat jelent-e a netes piac, azaz vannak-e még alacsonyan függő gyümölcsök. Jellemző példa, hogy pár hónapja igen jót derült az internet közönsége, amikor napvilágra került a Juicero története. A befektetők ugyanis mintegy 120 millió dollárral tömtek ki egy céget, amelyről kiderült, hogy semmi mást nem csinált a hightech gyümölcslépréselőjével, csak kifacsarja a gyümölcsöket. Persze a konyhai géphez a neten keresztül is lehetett csatlakozni, de a végeredményt ugyanúgy el lehetett volna érni kézi facsarással is - és akkor nem is kell 700 dollárt kifizetni a gépért.

Pénz, pénz, pénz - nemcsak a háborúhoz, a sikerhez is ez kell

Mindez azt mutatja Lee szerint, hogy immár a befektetők is nagyítóval keresik azokat az ötleteket, amikkel meg lehetne váltani a világot, ám ha nem sikerül, úgy hajlamosak olyan termékekbe is pénzt tenni, ami még a rendkívül sok bedőléssel operáló startupvilágban merésznek tűnik. Persze a Juicero története kiemelkedik, de a mostani internetes startupok, mint a Snap, Square és a Pinterest közel sem annyira forradalmi ötletek, mint annak idején az Apple, az Amazon, vagy a Google volt.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a Szilícium-völgyben megszűnt volna az innováció. Mindössze annyi történt, hogy már más irányokba is nyitottak. Sokszor nem is tehetnek mást: ahogy a korábbi évtizedekben Microsoft és az Apple lefedte a PC-szoftver fejlesztői piacot, úgy most a Google, a Facebook és a Snap fedi le az online szolgáltatások piacát. Ezen óriások mellett pedig bizony elég nehéz labdába rúgni.

Jó példák ugyanakkor mindig is lesznek, ilyen például a Tesla, amely bizonyos szempontokból tipikus Szilícium-völgybeli startup. A központja ott található, programozók armadáját foglalkoztatja, hogy mindig a legújabb technológia legyen az önvezető autóiban, illetve azok érintőképernyőjén. Ugyanakkor a Tesla valamennyire kivétel is: miközben az Apple Kínában szerelteti össze az IPhone-jait, a Tesla Kaliforniában épített autógyárat. (Persze most már Kelet-Európa felé is kacsintgatnak.)

Lee szerint tehát változás előtt állunk: a Google, a Facebook és az Amazon továbbra is dominálni fogja az online szolgáltatások piacát, ám ez nem jelenti azt, hogy ők maradnak a technológiai innováció élharcosai. Várhatóan ez az innováció más irányokba vált: legyen az az elektromos autó, a házhozszállító drón, vagy bármi más.

Már a régi nagyok sem az igaziak?

Bár hatalmuk és erőfölényük megkérdőjelezhetetlen, már vannak olyan vélemények, mely szerint a nagy tech óriások ideje is kezd lejárni. Ilyen például Nigam Arora, a Marketwatch szerzője, aki szerint a professzionális befektetők - azok, akik megfelelő kereskedési tapasztalattal vagy tudással rendelkeznek - jelenleg nem vásárolnak részvényeket a Facebook, Apple, Amazon, Netflix és a Google (FAANG) ötösében, de szintén kerülik a Microsoft, AMD és Nvidia papírjait is.

A kisbefektetők körében azonban jelenleg még töretlenül népszerűek a technológiai cégek és ezt a trendet tovább növelheti, hogy ezen vállalatok a következő hetekben hozzák nyilvánosságra előző negyedéves eredményeiket. Az elemzői várakozások szerint az adatok majd felfelé hajtják a népszerű papírok árait.

Ma már nem éri meg beszállni a Facebookba?

A professzionális befektetők mégis elkerülik ezeket a részvényeket. Ennek az oka röviden annyi, hogy ők a hozam mellett a kockázatokat is mérlegelik. A piaci momentumot meglovaglók hajlamosabbak csak az előbbire fókuszálni, teljesen megfeledkezve a potenciális veszélyekről.

A tapasztalt befektetők azonban félnek, hogy a FAANG részvényeivel lufit fújtak és tartanak annak kidurranásától. Emiatt nagyobb hangsúlyt fektetnek a befektetett tőke visszatérülésére, mint a hozamra és ezért a jelenlegi árak mellett nem vásárolnak. A momentum-befektetők látszólag nincsenek tisztában tőkéjük elvesztésének kockázatával a lufi leeresztésének esetén - véli a Marketwatch szerzője.

Tehát habár a tapasztalt kereskedők is elképzelhetőnek tartják, hogy a részvények folytatják útjukat felfelé, nem tartják ezt olyan nagy lehetőségnek, hogy számos kockázatot vállalva a jelenlegi magas árak mellett is vásároljanak.

HOZZÁSZÓLÁSOK