Rejtett csodafegyvert készít a kormány - mutatjuk, amit már tudni róla!

Az informatikával foglalkozó exportáló kiscégeket támogatná a kereskedőház egy új szolgáltatása, ami várhatóan még ebben a kormányzati ciklusban elindul. Maradtak azonban még nyitott kérdések.
Dzindzisz Sztefan, 2017. május 26. péntek, 07:08

Április elején jelentette be egy szakmai konferencián Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezetője, hogy a szervezet egy világszintű it-problématérképet dolgoz ki. Akkor túl sok minden nem derült ki, mindössze annyi, hogy az új adatbázis abban fog segíteni, hogy melyik országba, milyen digitális megoldásokkal kell elindulnia majd az informatikával foglalkozó magyar vállalkozásoknak.

Amikor rákérdeztünk a kereskedőháznál a részletekre, kiderült, hogy a térképet a Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának (DES) a részeként fejlesztik és az it-problématérkép tartalmazni fog úgynevezett digitális országjelentéseket, hogy "egy szakmailag pontosan kategorizált, hiteles áttekintés készüljön az adott ország közigazgatási, ágazati és piaci informatikai folyamatairól, a magyar vállalkozások számára nyitva álló lehetőségekről".

Ennek megfelelően a térkép egy általános ország ismertetőt, az ágazati fejlesztésekkel kapcsolatos információkat, az informatikával kapcsolatos releváns dokumentumokat, illetve a digitális fejlettségre, e-kormányzásra, digitális fejlesztési irányokra vonatkozó információkat fog tartalmazni. A kereskedőház emellett elárulta, hogy kiemelt feladat a térkép folyamatosa frissítése, fejlesztése annak érdekében, hogy mindig aktuális állapotot mutasson majd. (Újabb kereskedőházak nyílnak százmilliókért.)


Stockfresh

Az MNKH szerint a cél, hogy a hazai kkv-k ezáltal hatékonyabban tudják beazonosítani a célpiacaikat, illetve egyfajta útmutatóul szolgáljon azoknak, akik informatikai megoldásaikat külföldön szeretnék értékesíteni. Ennek megfelelően az újonnan létrejövő adatbázis részben döntés előkészítő és megalapozó funkciót is ellát majd, de az egyes magyar vállalkozások hatékony exportjához szükséges információk is hozzáférhetővé válnak - írta a kereskedőház.

Maradtak nyitott kérdések

Azt is megtudtuk, hogy első körben 12 országot térképeznek fel, majd idővel ez 60-ra növekszik. Ugyanakkor érdekes módon az MNKH azt már nem árulta el, hogy mely országok kerülnek bele az első körben, amikor visszakérdeztünk, akkor is csak annyit mondtak el, hogy "a feltérképezésre kerülő országok gazdasági fejlettség, illetve földrajzi régiók szerint kerültek kiválasztásra annak érdekében, hogy a teljes körű felmérés előtt már a pilot fázisban megismerjük az összes lehetséges jelenséget és problémát."

Azt sem tudni, hogy mikorra várható a rendszer élesítése, az erre vonatkozó érdeklődésünkre mindössze annyi választ kaptunk, hogy "2017 végéig készül el a felmérés első üteme". Ezek után nem meglepő módon a készítés költségei is rejtettek maradtak előttünk: először mindössze egy félbehagyott mondatot kaptunk írásban válaszként, miszerint "a kormány döntött a DES végrehajtását koordináló Digitális Exportfejlesztési Tárcaközi Bizottság működéséhez". Erre is visszakérdeztünk, ám okosabbak nem lettünk, hiszen a válasz szerint "a magyar külszolgálati rendszer, beleértve a relációs kereskedőházakat alapfeladatuk ellátásaként vesznek részt a projektben. A költségvetés összeállítása - a többletfejlesztéseket illetően - jelenleg is zajlik."

A cégek nem felkészültek, így nagy szükség van rá

Bár sok magyar informatikával foglalkozó kkv gondolkodik a külföldi terjeszkedésen, egyelőre kevesen állnak erre valóban készen, így mindenféle állami segítség jól jön - jelentette ki a Napi.hu érdeklődésére Wenczel Richárd, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnökségi tagja. Mint mondta, bár a hazai informatikai piac viszonylag szűk, ám maga az informatika határok nélküli. Amelyik magyar cégnek van egy jó terméke, vagy szolgáltatása és fel van készülve arra, hogy a megoldásait külföldön értékesítse, úgy annak reális esélye van a sikerre. "Éppen ezért véljük úgy az IVSZ-nél, hogy az informatikai export volumene néhány éven belül megduplázható, majd újabb néhány év múlva pedig ismét duplázható" - mondta Wenczel.

Ennek az eredménynek az eléréshez azonban mindenképpen szükség van az állam segítségére, hiszen bár szinte mindenki gondolkodik már külföldi megjelenések, de egyelőre nagyon kevesen vannak, akiknél tényleg megvannak a megfelelő képességek, kompetenciák, vagy éppen a megfelelő szervezeti felépítés. "Nincsenek felkészülve az olyan alapvető kérdésekre, hogy a cégen belül külön szabályozás legyen a külföldi utazásra, például a napidíj összege legyen meghatározva, vagy akár, hogyan kell a költségeket elszámolni, vagy hogy egy hosszabb kiküldetés esetén haza lehet-e jönni kis időre a családhoz. De lehet egyszerűbb dolgokat is mondani: legyen meg a legalább angol nyelvű honlap." - sorolta a hiányosságokat Wenczel.

"Éppen ezért az államnak katalizátorként be kell szállni ebbe a folyamatba. Ebbe az információátadáson túl a mentorálásig, a kiállításokon, vásáron való részvétel támogatásáig sok minden belefér, így a tenderelőkészítés is" - vélte az IVSZ elnökségi tagja, aki éppen ezért örömét fejelte ki, hogy felmerült egy úgynevezett digitális export akadémia kialakítása is, ahol minden szükséges információt átadnának az erre vágyó cégeknek. Az it-problématérkép kialakítása pedig abban segíthet, hogy a cégek látják, hogy milyen irányba érdemes mozogni, ahhoz milyen szervezetfejlesztést kell végrehajtani.

Részleteket ugyanakkor a térképről Wenczel sem ismer - bár a DES kialakításában az IVSZ részt vett -, mint mondta, egyelőre az előkészítés folyik, "véleményezésre majd nyilvánvalóan megkapjuk". Szerinte a legfontosabb információ, amit a térképnek tartalmaznia kell, az lenne, hogy az egyes országokban milyen trendek, kormányzati elképzelések vannak, milyen informatikai fejlesztésekben gondolkodnak. Ez azért is fontos, mert például egy arab országban előreláthatóan nem kell az adórendszert promótálni, hiszen ott az állami bevételek elhanyagolható hányada jön adókból.

HOZZÁSZÓLÁSOK