Újabb mérföldkőhöz ért a mobilnet Magyarországon

A Vodafone Magyarország a Samsung egy kereskedelmi forgalomban is elérhető készüléke segítségével élő hálóazton elérte a másodpercenkénti közel 1 gigabites letöltési sebességet, ami új mérföldkőnek számít az internetes hálózatfejlesztés területén. Ennek elsősorban az 5G technológia fejlesztésében, az összekapcsolt eszközök kommunikációjában és az adatátvitelben, így többek között például az önvezető autók használata esetében van nagy jelentősége.
Szabó Zsuzsanna, 2018. április 26. csütörtök, 12:53
Fotó: Shutterstock

A Vodafone Magyarország élő 4G+ hálózatán, egy Samsung Galaxy S9+ készülékkel megközelítette a másodpercenként 1 gigabites letöltési sebességet. A bemutató során elért érték azt jelenti, hogy másodpercenként közel 1 gigabit letöltési sebességgel egy Blu-Ray lemeznyi adatot (50GB) nagyjából mindössze 50 másodperc alatt le lehetne tölteni. Az 1Gbps-os sávszélesség akár egy néhány százfős vállalat napi munkájához is elegendő lehet.

Ennek a leginkább az 5G technológia fejlesztésében, a hálózatra kapcsolt eszközök kommunikációjában (például önvezető autók, egészségügy) van nagy jelentősége - derült ki Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) automatizálási és alkalmazott informatikai tanszék vezetőjének előadásából. További fontos tényező a válaszadás, azaz a késleltetés, melynek az eszközök közti kommunikáció minél gördülékenyebbé tételében van szerepe (a Vodafone Magyarország bemutatóján a késleltetés 13-18 milliszekundum volt - csak összehasonlításképp: az emberi pislogás körülbelül 300-400 milliszekundum).

Mi történt?

A Vodafone Magyarország mérnökei az eddig főként még csak tesztkörnyezetben használt 4x4-es MIMO (multiple input, multiple output) technológiát használva érték el ezt a másodpercenkénti közel egy gigabites letöltési sebességet. A MIMO lényege, hogy mind készülék, mind pedig mobilállomás oldalon több antenna van, melyek képesek ugyanabban az időben más-más információt adni és venni. A 4G+ alapját adó jelenlegi LTE-advanced szabvány lehetőséget teremt arra, hogy a MIMO technológiával akár 4-4 antennát kezeljen az állomás és a készülék is, megnégyszerezve ezáltal a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát.

Képünk forrása: Vodafone Magyarország

Ezen felül a Vodafone a korábban használt, egy időben 6 bit átvitelére képes 64QAM moduláció helyett országosan bekapcsolta az egy időben 8 bit átvitelére képes 256QAM modulációt, amely kódolási technológia az arra alkalmas készülékeken további 20 százalékkal növeli a sebességet.

A Vodafone közleménye szerint a kereskedelmi forgalomban elérhető készülékek többsége két sávot tud összefogni, ami meghatározza a letöltési sebesség elérhető elméleti maximumát (Carrier Aggregation). A teszten használt készülék ezzel szemben viszont akár öt különböző frekvenciatartományt is össze tud fogni, így képes lehet az akár 1 gigabit per szekundumos (Gbps) letöltési sebességre is. A csütörtökön bemutatott teszten a készülék az 1800, a 2100 és a 2600 Mhz-es sávokat fogta össze, melyek mindegyikén 4-4 párhuzamos adatfolyam futott, ezáltal sikerült megközelíteni az 1Gbps letöltési sebességet.

A Carrrier Aggregation és a MIMO technológiák az 4G hálózat evolúciójának jelentős állomásai. Március végére a Vodafone budapesti állomásainak 99 százalékán elérhetővé vált a Carrier Aggregation technológa - mondta el Amrita Gangotra, a Vodafone Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese, aki azt is hozzátette, hogy a következő hónapokban, években az ország még több pontján tervezik beindítani az egyre gyorsabb adatátviteli sebességet lehetővé tevő 4G+ szolgáltatást.

Mihez kell ez a lépés?

Charaf Hassan szerint ez a technológiai mérföldkő most a fejlesztőknek új kapukat nyitott meg: a jövőbeli fejlesztésekhez rugalmasságot, gyorsaságot és hatékonyságot biztosít, a felhasználóknak pedig jobb élményt. A professzor megjegyezte: ennek a sávszélességnek és sebességnek nem a chatablakban lesz érezhető jeletősége, hanem az online élő közvetítéseknél, nagyfelbontású képek küldésénél, vagy az ipar 4.0 esetében az olyan dolgoknál, amikor valaki távolról akar irányítani valamit, például robottal végzett távműtétek esetében. Ezekhez kell ez a lépés - hangsúlyozta a BME tanszékvezetője.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK