Idén eddig 48 felsővezető ügyletenként több mint 200 millió dollárt gyűjtött részvényeladásokból, ami majdnem négyszerese a 2016 és 2020 közötti átlagos bennfentesek számának - derül ki a Wall Street Journalnek az InsiderScore kutatócég által készített elemzésből.

A hullámban olyan szupereladók is részt vettek, mint a kozmetikum-milliárdos Ronald Lauder és a Google társalapítói, Larry Page és Sergey Brin, akik négy év óta először adtak el részvényeket. Más tőzsdei mogulok - köztük a Walton család, a Walmart vagyonának örökösei és Mark Zuckerberg, a Facebook anyavállalat Meta vezérigazgatója - felgyorsították az eladásokat, és jó úton haladnak afelé, hogy megdöntsék a bennfentesek által eladott részvények közelmúltbeli rekordját.

Kapcsolódó

Az S&P 500-ban a bennfentesek novemberig 63,5 milliárd dollár értékben adtak el saját részvényeket, ami rekordmennyiség, 50 százalékos növekedés 2020 egészéhez képest. Főként a tőzsdei nyereségesség és néhány nagy tulajdonos eladásai adták meg a löketet az embereknek a kiszálláshoz. A technológiai szektor vezetett a teljes piacot tekintve 41 milliárd dolláros eladással. A második legerősebb alapítói eladások a pénzügyi szolgáltatások területén történtek.

"Amit most látunk, arra az elmúlt években nem volt példa" - mondta Daniel Taylor, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Schooljának számviteli professzora, aki a vezetők és igazgatók kereskedését tanulmányozza. Szerinte 2021-ben volt a legtöbb eladás, amire egy évtizede emlékszik a bennfentesek részéről, és ez a 2000-es évek eleji dotcom-lufi alkonyán tapasztalt eladási hullámokra emlékeztet. Taylor szerint egyébként nincs új a Nap alatt: a bennfentesek régóta eladnak a csúcspontokon és vásárolnak a mélypontokon.

A befektetők néha aggódnak amiatt, hogy a bennfentesek nagy eladásai azt jelentik, hogy nem számítanak jelentős további részvényárfolyam-emelkedésre, és a nagy, váratlan eladások nyomást gyakorolhatnak a részvényárfolyamokra. A vállalatok gyakran megkövetelik, hogy a felsővezetők éves fizetésük többszörösének megfelelő részesedéssel rendelkezzenek, de sok magas rangú vezető még az eladások után is könnyen teljesíti ezt a feltételt.

Adót nem akarnak fizetni

A vezetők nem kötelesek elmondani, hogy miért adják el a papírjaikat, emiatt kevesen is beszélnek nyíltan a motivációikról. A legnagyobb eladások akkor történtek, amikor a washingtoni törvényhozók a demokraták "Build Back Better" törvénycsomagjának részeként a lehetséges adóemelésekről tárgyaltak, és időnként a hosszú távú tőkenyereségadó-kulcs emelését fontolgatták. Novemberben a bennfentesek együttesen 15,59 milliárd dollárt adtak el.

A szenátusban függőben lévő jogszabály 2022-től kezdődően 5 százalékos adót vet ki a 10 millió dollár feletti korrigált bruttó jövedelemre, és további 3 százalékot a 25 millió dollár feletti jövedelemre, beleértve a részvényeladásokból származó tőkenyereséget is. A kongresszusi bevételi becslések feltételezik, hogy 2021-ben sokan felgyorsítják a tőkenyereség dollárra váltását, amivel Taylor is egyetért. Számításai szerint a tehetős adófizetők akár 8 millió dollárnyi adót is megtakaríthatnak minden 100 millió dollárnyi, a hatálybalépés előtt eladott részvény után. Az ilyen potenciális adómegtakarítások "erőteljes ösztönzést jelentettek az idei eladásra".

A legjobb példa erre Elon Musk, aki lényegében átverte Twitter-követőit: egy szavazást indított, hogy adjon-e túl 10 milliárd dollárnyi Tesla-részvényen. Úgy tűnt, hogy jófejkedésből egyeztet a rajongóival a világ leggazdagabbjává előlépett befektető, de kiderült, hogy valójában a twitteres attrakciója előtt döntött az eladásról. 

Majd a maga mintegy 270 milliárd dolláros nettó vagyonával, Musk megpróbálta nevetségessé tenni a milliárdosok nem realizált tőkenyereségére kivetni tervezett adót, és a Twitteren azt mondta, hogy a kormány végül "kifogy mások pénzéből, és akkor jönnek érted". Körülbelül egy hónap alatt több mint 10 milliárd dollárnyi Tesla-részvényt adott el - köztük nagyjából 4 milliárd dollárt az opciós jogok gyakorlásából származó adóvisszatartás fedezésére -, ami 2010 óta az első olyan eladása a vállalat részvényeiből, amely nem kizárólag az adó-visszatartási kötelezettségek teljesítése céljából történt.

Mások is kitáraznak

A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella a múlt hónapban eladta teljes részvénycsomagjának felét mintegy 374 millió dollárért. Elemzők szerint a lépés összefüggésben lehet azzal, hogy Washington állam jövőre 7 százalékos adót vezet be a hosszú távú tőkenyereségre. A Microsoft szóvivője akkor azt mondta, hogy az eladás "személyes pénzügyi tervezési és diverzifikációs okokból" történt.

A bennfentes részvényeladások másik kiugrása májusban történt, amikor a vállalatok vezetői 13,12 milliárd dollár értékben adtak el részvényeket, miután erős vállalati nyereségjelentésekről számoltak be.

A WSJ megvizsgálta a vállalatvezetők részvénytranzakcióinak adatait december 3-ig az InsiderScore által a hatósági bejelentésekből készített elemzése alapján. A kizárólag az adófizetési kötelezettség teljesítése céljából történt eladásokat nem figyelembe véve, november 30-ig körülbelül egy tucatnyi magas rangú alapító és vezérigazgató adott el idén több millió dollár értékben vállalati részvényeket, miután 2020-ban nem adtak el egyet sem, több esetben öt vagy tíz év után először adtak el.

Page és Brin Google-alapítók utoljára 2017-ben adtak el mintegy 800 dolláros árfolyamon részvényeket az Alphabetből. Amikor májusban visszatértek a piacra, a részvények 2200 dollárra emelkedtek. Idén mindketten közel 600 ezer részvényt adtak el, mintegy 1,5 milliárd dolláros adózás előtti értékben. A FactSet szerint még így is az Alphabet mintegy 6 százalékát birtokolják ketten.

A duó eladásaira akkor került sor, amikor a vállalat rekordbevételről számolt be, és a nyereség több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest, valamint hét hónappal azután, hogy az Igazságügyi Minisztérium és az állami főügyészek polgári trösztellenes pert indítottak a Google ellen. A vállalat részvényeinek árfolyama november 19-én 3019,33 dolláros történelmi csúcsot ért el, és azóta 2950 dollár körüli szintre esett vissza.

Az Estée Lauder alapítóinak fia, Ronald Lauder idén valamivel több mint kétmillió részvényt adott el, több mint 600 millió dollárért. Viszont 2016 óta ez volt az első nagyobb kitárazása.

A Dell Technologies tulajdonosa, Michael Dell és a Carlyle Group tulajdonosa, David Rubenstein szintén kiszállt a piacról az elmúlt évben. Dell ötmillió részvényt adott el közel 253 millió dollárért, először azóta, hogy 2018-ban ismét tőzsdére vitte az IT-céget. Rubenstein idén 11 millió részvényt adott el 495 millió dollárért, de ő már tavaly novemberben is pénzzé tett egy nagyobb pakkot. Eladásai azt követően történtek, hogy félreállt társ-vezérigazgatóként, és társelnöki szerepkörbe lépett át.

A Waltonokat és a Walmartékat sem kell félteni

Más bennfentesek is eladásba kezdtek: a Walton család megnégyszerezte a tagjai által eladott részvények számát, és a 2020-as 1,5 milliárd dolláros érték helyett 2021-ben már 6,5 milliárd dollárt húztak be így. Az eladások egy olyan évben történtek, amikor a Walmart részvényeinek árfolyama minden idők legmagasabb árfolyamával kacérkodott, és a vállalat három negyedévben is magasabb forgalmat könyvelhetett el.

Zuckerberg közel hétszeresére növelte az egy évvel ezelőttihez képest az eladott Meta-részvények számát, közel 4,5 milliárd dollárt szedve be. Az eladására akkor került sor, amikor a vállalat rekord eladásokról és nyereségről számolt be, annak ellenére, hogy a Facebook Files botrányát követően az iPhone adatvédelmi módosításai és a kongresszusi meghallgatások miatt sok kritika érte a Facebookot.

A vezetők gyakran adnak el részvényeket olyan előzetes kereskedési megállapodások, úgynevezett 10b5-1 tervek alapján, amelyek meghatározott ütemezéssel vagy árküszöbértékek mellett indítják el az eladásokat, hogy elkerüljék a bennfentes kereskedelemre vonatkozó szabályok megsértését. A tavalyi évben a részvényeladások majdnem kétharmadát - a 2004-es 30 százalékhoz képest - ilyen tervek szerint hajtották végre. Egyes befektetők és szabályozók aggódnak, hogy visszaélhetnek a nyilvános közléssel: az Értékpapír- és Tőzsdebizottság a tervek szerint szerdán szavaz egy olyan javaslatról, amely megváltoztatná a kereskedési tervekre vonatkozó szabályokat.

A fő probléma az, hogy egy ilyen bejelentett eladás fokozhatja az érdeklődést egy vállalat papírjai iránt, ami felverheti az árfolyamot. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!