Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Jelentősen megnőtt a kereslet a háború kezdete óta a törökországi ingatlanok iránt a vagyonosabb oroszok és ukránok körében - írja összefoglaló elemzésében az ORF.

A török statisztikai hivatal hét elején közzétett adatai szerint áprilisban összesen 1152 házat értékesítettek orosz vásárlók részére, ez az előző év hasonló időszakához képest 186 százalékos emelkedést jelent. De az ukrán állampolgároknak eladott ingatlanok száma is 180 százalékot meghaladó emelkedést mutatott.

Az összes eladott lakóingatlan számában eközben a növekedés csak 38,8 százalékos volt. Március óta az oroszoknak eladott lakóingatlanok száma 100, az ukránoknak értékesítetteké 56 százalékos emelkedést mutat.

Ezzel az oroszok váltak a legnagyobb külföldi ingatlanvásárló csoporttá az országban, felváltva az élen az irániakat akik februárban és az egész tavalyi évben vezették a listát. Egyébként az iráni vásárlók kereslete is növekedett egy év alatt azonban az mindössze "csak" 60 százalékkal.

Vonzó az állampolgárság is

A nemrég változott szabályozás szerint a legtöbb külföldi állampolgár szabadon vásárolhat ingatlant Törökországban. Ráadásul az a külföldi állampolgár, aki egy bizonyos értéket meghaladó ingatlant vásárol az országban és legalább 3 évig megtartja, az igényelheti a török állampolgárságot is, s vélhetően ez is növelhette az utóbbi időben a keresletet. Az igazi boom a külföldi vásárlásokban az orosz-ukrán háború kezdete óta volt tapasztalható.

Azonban az ingatlanokat az állampolgárrá válás lehetősége nélkül is keresik. Az egyik isztambuli ingatlanügynök tapasztalata szerint a vásárlók tehetős oroszok, azonban semmiképp sem az oligarcha kategóriába sorolható emberek. Vannak köztük olyanok, akik egyszerre 3-5 ingatlant is vesznek.

Eközben az ingatlanok nominális ára az egekbe lőtt ki Törökországban. A török jegybank szerint februárban átlagosan 100 százalékkal volt drágább lírában egy lakóingatlan, mint egy évvel korábban, igaz, tavaly a dollárral és az euróval szemben a líra értékének felét elvesztette, így külföldi devizában inkább értékmegőrzésről lehet beszélni.

Törökországot amúgy nagyon érzékenyen érinti az orosz-ukrán háború. Tavaly 4,7 millió orosz és 2 millió ukrán turistát fogadott az ország, a háború kitörését követően azonban meredeken összeesett a foglalások száma.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök korábbi nyilatkozatában maga is törökországi befektetésre biztatta az oroszokat, illetve az Oroszországot elhagyó cégeket.