Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál.

A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is, és mindez közelebb hozza az országot a teljes integrációhoz.

Jó nap lesz ez Finnország biztonsága, az északi országok biztonsága és a NATO egésze számára

– fogalmazott.

Szabad az út a finnek előtt, a törökök is döntöttek

Nem húzta tovább az időt Ankara a Finnország NATO-csatlakozása ügyében, megadták a jóváhagyást, így már csak a formalitás van hátra addig, amíg hivatalosan is NATO-tagállamnak lehet tekinteni Finnországot. Svédország esetében azonban továbbra sincs előrelépés. Bővebben>>>

Már csak Svédország van hátra

Jens Stoltenberg kiemelte: tavaly a szövetségesek történelmi döntést hoztak, amikor meghívták Finnországot és Svédországot a NATO-ba. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Finnország ratifikációs folyamatához hasonlóan gyors döntés születik minden tagország részéről Svédország esetében is.

Minden szövetséges egyetért abban, hogy Svédország csatlakozását gyorsan be kell fejezni

– fogalmazott Jens Stoltenberg, majd hozzátette: ez a NATO és a teljes észak-atlanti közösség érdeke.

Közölte, hogy Törökország, amely utolsó országként ratifikálta Finnország tagságát, kedden adja át az erről szóló hivatalos dokumentumokat Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelenlétében. Ezt követően Finnország is letétbe helyezi csatlakozásának ratifikációs okmányait.

Ilyen sem volt még: jön az egységes észak-európai katonai formáció

Országuk védelmi célú légierejének egyesítéséről szóló szándéknyilatkozatot írt alá a közelmúltban a dán, a svéd, a norvég és a finn légierő parancsnoka a németországi Ramsteinben létesített amerikai légitámaszponton. Bővebben>>>

Nem Moszkva dönti el, ki csatlakozhat

Finnország csatlakozása azt mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, valamint azt, hogy nem Moszkva dönt arról, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz és ki nem. Nem történhet semmifajta agresszió Svédországgal szemben anélkül, hogy a katonai szövetség ne reagálna arra – tette hozzá jens Stoltenberg.

A NATO legutóbb 2020. március 27-én bővült, amikor Észak-Macedónia képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminisztériumában.

A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.

A NATO fő céljai között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében, és a bármelyik tag ellen irányuló támadást a szövetség összes tagja elleni agressziónak tekintenek.

NATO: ebben a szegmensben Magyarország az éllovas

Az összes NATO-tagállam közül Magyarország költötte 2022-ben védelmi költségvetés-arányosan a legtöbb pénzt haditechnikai eszközökre – derült ki a NATO friss éves jelentéséből. Bővebben>>>