Ukrajna mielőbbi uniós csatlakozása mellett kampányolt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – írja a Politico.

Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke a januári EU–Ukrajna csúcstalálkozó előtt arról beszélt, hogy abban bízik, az ország már a közeljövőben, de legkésőbb két év múlva beléphet az unió kötelékébe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is mindent megtett aztán nem sokkal később, a február eleji brüsszeli uniós csúcstalálkozón, hogy felpörgesse Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.

Egyes tagállamok hajlanának arra, hogy a szokásosnál elnézőbben bánjanak Ukrajnával a csatlakozási folyamatban, és már idén megkezdjék a háború sújtotta országgal a csatlakozási tárgyalásokat. Több másik ország azonban óvatosabb, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev megfeleljen az uniós tagállami kritériumoknak.

„A békéhez, az újjáépítéshez és a tagsághoz vezető út hosszú és nehéz lesz, ám Ukrajna minden egyes lépésnél számíthat a támogatásunkra” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

A politikus hozzátette: az ukrán csatlakozási kérelemről, valamint arról, hogy áll Ukrajna az ehhez szükséges kritériumok teljesítésével, reményei szerint ősszel adhatnak egy részletesebb hivatalos tájékoztatást a nyilvánosságnak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig hangsúlyozta, hogy a csatlakozás érdemi alapú, egy bizonyos kritériumrendszernek kell megfelelni minden országnak, így csak a jelentkezőn múlik, mennyire nyúlik el a belépési folyamat. Ugyanakkor dicsérte Ukrajna erőfeszítéseit, amelyeket annak fényében különösen lenyűgözőnek tart, hogy közben az országban háború dúl.

Észszerű lenne felgyorsítani az ukránok uniós csatlakozását, köszönetképpen azért, amit tesznek

– jelentette ki Giorgia Meloni.

Hozzátette, Ukrajna „az európai kontinens biztonságának előőrse”. Az olasz miniszterelnök a napokban az ukrán kormányfővel egyeztetett az újjáépítési munkálatokról és tervekről Rómában.

Atomfélelmek miatt vette fel a telefont a kínai elnök?

Hszi Csin-ping kínai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán telefonon beszélt egymással. Az egyeztetés majd' egy órán át tartott, és az ukrán államfő a következőképpen nyilatkozott róla közösségi oldalán:

„hosszú és tartalmas telefonbeszélgetést folytattunk Hszi Csin-ping elnökkel. Azt hiszem, hogy ez a hívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet ad majd a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének.”

A Money.it olasz lap azonban rámutatott, a telefonos csevej hátterében valójában Hszi Csin-ping nukleáris félelmei húzódhatnak.

A párbeszéd és a tárgyalás az egyetlen járható kifelé vezető út a jelenlegi helyzetből, egy nukleáris háborúnak nincsenek nyertesei

– jelentette ki a telefonbeszélgetést követően a kínai elnök.

Azóta, hogy tavaly februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, állandó beszédtéma nemzetközi szinten, hogy elfajulhat-e a helyzet annyira, hogy az oroszok nukleáris fegyverarzenáljukhoz nyúljanak. De Magyarországon is készült a közelmúltban ezzel kapcsolatban közvélemény-kutatás.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientist, FAS) szerint jelenleg Oroszország rendelkezik a világ legnagyobb atomarzenáljával, csaknem 6000 fegyver van raktáron, amelyeknek alig kevesebb mint a fele bevetésre kész.