Jevgenyij Prigozsin hónapok nyilvánosan kritizálja Oroszország katonai vezetőit. Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov főparancsnokot azzal vádolta, hogy nem értenek ahhoz, amit csinálnak.  Az egyik videóban Prigozsin Moszkvát hibáztatta a Wagner zsoldosegységének katonáinak haláláért. Egy korábbi, Sojgunak írt levelében arra kérte a minisztert, hogy látogasson el maga is a véres ukrán frontvonalra, ahol Wagner-csapatok harcolnak és halnak meg a keleti Bakhmut városában, emlékeztet a cikkbenLuke Harding.

A Prigozsin-Sojgu viszályra sokáig nem derült fény, amelynek egyik legfőbb oka Putyin átláthatatlan rendszere, ami az oszd meg és uralkodj  elvén alapszik. Prigozsin korábban hűséges szövetségesnek bizonyult, akit különleges állami feladatokkal bíztak meg, többek között a 2016-os amerikai elnökválasztás szabotálási kísérletével.

Most azonban elfogyott körülötte a levegő.

 

Egy páncélozott Wagner-oszlop gördült be Oroszországba a megszállt Kelet-Ukrajnából, anélkül, hogy különösebb ellenállásba ütközött volna. Úgy tűnik, hogy a Wagner-csapatok kulcsfontosságú épületeket foglaltak el Rosztov-na-Donban, Oroszország déli katonai körzetparancsnokságának főhadiszállásán és Moszkva úgynevezett „különleges katonai műveletének” fontos logisztikai csomópontjában.

Az orosz tábornokok sürgették Prigozsint, hogy vonuljon vissza, és fújja le „puccsot”. Moszkva utcáit páncélozott járművek lepték el, amiket a védelmi minisztérium és más központok védelmére vezényeltek oda. 

A mostani történések felidézik az 1991 nyarán történt sikertelen puccsot, amelyet a KGB „keményvonalasai” rendeztek a megingó kommunista hatalom megőrzése érdekében. Az összeesküvés kudarcba fulladt, írja cikkében Luke Harding. 

Azt egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy a történelem megismétli-e önmagát. De az biztos, hogy Prigozsin nem békepárti. Szerint Oroszországnak erőteljesebb hadjáratot kell folytatnia Ukrajnában, jobb döntéshozatallal a legfelsőbb szinteken, több őszinteséggel, és kevesebb katonát kell feleslegesen a „darálóba” dobni és feláldozni.

 

Prigozsin azzal is vádolja Sojgut, hogy eltitkolja az orosz veszteségek mértékét. A tavalyi visszavonulások miatt is elégedetlen, amikor az orosz hadsereg kénytelen volt feladni a déli Herszon városát és az északkeleti Herszon terület nagy részét.

Bárhogy is alakul az egykori bizalmas puccs-kísérlete,  Putyin most gyengébbnek tűnik, mint amióta megválaszották 2000-ben elnökké.

Az Ukrajna lerohanására vonatkozó döntése súlyos stratégiai baklövésnek bizonyult - karrierje egyik  legnagyobb hibájának, amely előbb-utóbb a hatalomból is kiszoríthatja.

Putyin szombat reggel, Prigozsin lázadásának kezdete után tartott televíziós beszédet, ahol árulással vádolta a lázadókat, és „terrorellenes” rendszert vezetett be Moszkvában.

Még ha a lázadás gyorsan meg is bukik, a „lökéshullámok” hónapokig tartanak, tovább szítják a politikai instabilitást és megkérdőjelezik Putyin alkalmasságát a vezetésre.

Putyin hosszú, Macbeth-szerű elnökségének Shakespeare-i színdarabjában az ötödik felvonásnál tartunk.

 

Mindez jelentős és érdekes lehetőségeket vet fel Ukrajna számára. A Wagner-erők a megszállt Luhanszk és Donyeck régiókban állomásoznak. Néhányan közülük az elmúlt 24 órában távoztak és visszatértek Oroszországba. A korai jelentések szerint az ukrán csapatok visszafoglaltak több romos utcát Bakhmutban, ahol hónapok óta őrlődő harcok dúltak.

Prigozsin önkéntesekből és szabadon bocsátott elítéltekből álló magánhadserege fegyelmezettebb és rátermettebb katonai alakulatnak bizonyult, mint a reguláris orosz hadsereg. Bár ostobaság lenne lebecsülni az orosz hadsereget, az ukrán áttörés esélye ezen a nyáron drámaian megnőtt.

Putyin álma, hogy egész Ukrajnát elfoglalja és „újraegyesítse” Oroszországgal, nem valósult meg. A Kijev feletti győzelem távolabbinak tűnik, mint valaha.

Színjáték?

Az anyaország és az Ukrajnában harcoló orosz reguláris erők közé verhet éket a Wagner magánkatonai csoport főnöke, Jevgenyij Prigozsin, ha csapatával elfoglalja a hivatalos ukrán határral szomszédos területeket, amivel teljesen elvágja az utánpótlást a háborúban. Az oligarchának ezért Moszkváig sem kell eljutnia, hogy tovább erősítse a konfliktust – véli a Napi.hu nak nyilatkozó, Kijevben élő haditudósító. Az újságíró szerint nem elképzelhetetlen, hogy az egész "lázadás" csak egy színjáték, ami egy sokkal keményebb katonai elnyomást készít elő.

Somkuti Bálint hadtörténész, az MCC Geopolitikai Műhely kutatója pedig arról beszélt lapunknak, hogy Putyin teljhatalma vagy Ukrajna győzelme lehet a kimenetel a mostani helyzetben. 

Kövesse a fejleményeket a Napi.hu-n!