Simicska régi embereit küldik a Mátrai Erőműbe - mi történhetett?

Radikális személycseréket ígér a Mátrai Erőmű Zrt. péntekre meghirdetett, rendkívüli közgyűlése. Az eddigi első ember lehet, jószántából megy, de akik a helyére ülnek, már mind ismertek korábbról - onnan is, hogy dobta őket a ma is regnáló hatalom.
Szabó M. István, 2019. június 21. péntek, 07:04
Fotó: MTI Fotó

Módosítják a Mátrai Erőmű Zrt. működési alapszabályát, két új felügyelőbizottsági tagot jelölnek és egy új cégvezetőt, akinek operatív vezérigazgató lesz a titulusa. Nagyjából ennyi derült ki a június első hetében kiadott sajtóközleményből, illetve az, hogy "a vállalat operatív vezérigazgatói pozíciójának várományosa Horváth Péter, az Energiahivatal korábbi elnöke". Az eddigi erőművi vezető, Valaska József maga kezdeményezte a visszavonulását.

A június 21-re összehívott rendkívüli közgyűlés előtt két héttel azonban már biztosra vehető volt, hogy a javasolt személyi változások valójában nem lehetőségek, hanem tények, amelyek már meg is történtek. Aligha véletlen, hogy Horváth Péter épp csak megérkezett (májusban), máris ő lehet a cég első számú vezetője.

Legfeljebb az a meglepő, ahogyan Valaska József távozik a Mátrai Erőműtől. Azok után, hogy (és ahogy) Mészáros Lőrinc megszerezte a Mátrai Erőmű Zrt.-t, a gyakorlatilag nyugállományból visszahívott Valaska újrarendezni és sikeres pályára tenni érkezett a céghez. Ennek érezhető-látható nyoma is volt: durván nyereségessé válhat a vállalat, rekordidő alatt lett meg a sikeres környezeti engedélyezési eljárás eredménye, és érdekesnek is mondható, de kétség kívül kiútkeresőnek minősülő jövőképről tartottak prezentációt Brüsszelben, hogyan is képzelik a helyüket a szén utáni időkben.

Ez a három forgatókönyv vált ismertté a Mátrai Erőmű jövőjéről.

Miért távozik a szakember?

Valaska József mégis távozik. A cégvezetővel az elmúlt hónapokban több e-mailt váltottunk, és bár az interjúra szóló kérésünket rendre elhárította, többször is segített magyarázataival egy-egy döntésüket, vállalati lépésüket jobban megvilágítani, olykor meg is értetni. Ezekből a levelekből egyértelmű: a szakember nem tervezte a nyugalomba vonulást. Ahogyan egyik alkalommal utalt rá: neki legalább 2030-ig dolga volna "a Mátrával".

A június 6-án keltezett céges közleménybe egyetlen mondattal jelzett visszavonulásával kapcsolatban szintén megkerestük Valaska Józsefet, de erre nem válaszolt. Közvetlen környezetéből származó információk alapján elképzelhető, hogy a visszavonulása kényszerű, a már korábban is jelentkező egészségügyi problémáinak kiújulása miatt kell pihennie.

Az okos hadtápos

A vállalat közölte: szétválasztják az elnöki és a vezérigazgatói pozíciót. Az előbbi tisztségét Halmi Tamás, az utóbbit Horváth Péter tölti majd be. Az a Horváth Péter, aki még a kilencvenes években, Várhegyi Attila tündöklése idején vezette a szolnoki Fideszt, és aki az ismeretlenségből emelkedett 2010-ben az állami topvezetők közé, amikor kinevezték a Magyar Energiahivatal elnökévé.

Horváth Péter, az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgatójaként 2015-ben
MTI Fotó, Koszticsák Szilárd

Az egykor Moszkvában végzett gázipari szakembert ismerői ma is nagyon okosnak tartják, igaz egyikük úgy fogalmazott, hogy a tudását sosem kamatoztatta a gyakorlatban. "Úgy frontharcos katona ő, ahogy a hadtáposok: nem lőtt, soha, még csak puska se volt a kezében." Ha nem is harcos figura, a kapott feladat végrehajtásának kikényszerítése igenis jellemzi Horvátot. Olyan, aki ellenállás és ellenkezés nélkül bevállalta, hogy tönkreteszi az energiahivatal szakmai és humán reputációját a rezsiharc győzelmi esélyeinek növelése érdekében. Nem voltak fenntartásai ezzel kapcsolatban, és mint egy volt kollégája mondta: azzal mentette ki magát saját maga előtt is, hogy mindezt kérte tőle a miniszterelnök.

Egy másik come back
A Mátrai Erőmű két új felügyelőbizottsági tagja Csapó András ügyvéd (aki legutóbb az MKB jogi- és kormányzati és kiemelt ügyekért felelős területének igazgató-helyettese volt) és Baji Csaba, aki az első Orbán-kormány idején (2001-2002) a Paksi Atomerőmű vezetője volt, majd a második ciklusban, 2010 augusztusától az MVM vezérigazgatója lett. Baji csendes, láthatatlan szürke eminenciásságán egyetlen folt esett: 2015 nyarán híre kélt, hogy egy e-mailben rúgták ki. Noha ezt később sikerült elmaszatolni, ma már nyilvánvaló, hogy a menesztése valójában a miniszterelnök által indított állami cégek "simicskátlanításával" állt összefüggésben. Horváth Péterhez hasonlóan Bajit is érdekes kapcsolat köti az aktuális MVM-vezér Kóbor Györgyhöz: azt, hogy Kóbor évekig szinte ki-be járkált a villamos művek állományából, az iparági források leginkább a Bajival való személyes konfliktusaira vezetik vissza.

Horváth miközben levezényelte a hivatali átalakítását, belekezdett a közművek hivatal alá rendezésébe és főként: a kormány politikai szándékainak megfelelően végigverte a rendszeren a rezsicsökkentést, aközben egy szakmailag szétvert, a működésképtelenség határáig űzött hivatalt hozott létre. Miután 2013-ben áthelyezték, a helyére kerülő és azóta regnáló Dorkota Lajosnak évekbe telt, hogy normalizálja a MEKH-re átkeresztelt intézményen belüli állapotokat.

Számára a mentőövet az MVM akkor nagy reményekkel felfújt gázipari üzletágának irányítói pozíciója jelentette. Ám e munkája sem mondható sikeresnek: a elentős részben az E.On-tól átcsábított szakemberekből gründolt stábból nem lett új, erős, iparágat meghatározó MVM-divízió. Horváth bakát játszott Németh Lászlóné ex-miniszter irányítása alatt akkor is, amikor a 2014-es kormányalakítást követően az MVM-ből az útja az állami rezsicégbe vezetett. Az ENKSZ-ben azonban gyorsan világossá vált, hogy a cég sikere csak addig tart, amíg állami finanszírozással folytathatók a felvásárlások, illetve amíg a jogalkotási oldalon elérhetővé-kikényszeríthetővé válik a gázszolgáltatásban a lakossági szektor államosítása. Az áramszolgáltatók kivéreztetése már nem sikerült, az E.On megmakacsolta magát, s mivel az RWE, illetve az Elmű-Émász megvételének kudarca egybecsúszott a Lázár-Seszták hatalmi kötélhúzással (ahol végül Lázár veszített több teret), Horváth Péter talpára ismét útilaput kötöttek.

Fúj-e majd új szél Mátraalján?

Az a tény, hogy Simicska Lajos elvonulása után a politikai vezetés nemrég rehabilitálta Nyerges Zsoltot, azt is valószínűsítette, hogy Horváth Péter is előléphet. Felbukkanása azonban energiaipari források szerint mást is jelez. Leginkább azt, hogy a kormány kifogyott az új káderekből, s kénytelen a korábbi embereihez visszanyúlni. Illetve ha volnának is megbízható, eddig használaton kívüli új szakemberek fontos feladatokra, már nincs ember, aki ezt bevállalja. Több irányból is hallottunk olyan vélekedést, hogy a megkörnyékezett menedzserek "nem akarnak a szokásos NER-sorsra jutni". Olyanra, mint például a Zsuga János, akit kinevezésekor szakmaisága miatt éltettek, de Seszták Miklós emberének bélyegezve mondatták le Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kinevezését követően, ráadásul úgy, hogy azzal a svájci informatikai beszerzési botránnyal léptették le a színről, amihez érdemben talán Zsugának lehetett a legkevesebb köze.

Vasút és bányagép - háttérben a Mátrai Erőmű
MTI Fotó, Máthé Zoltán

A Napi.hu február végén megírta, milyen kitörési pontokat jelölt ki maga elé az akkor még Valaska irányította cégvezetés. A szemétégetőről, az újabb napelemes erőművek építési lehetőségéről, gázmotoros erőműről, sőt, egy akár jelentős méretű szivattyús tározós erőmű megépítéséről a cég már tavaly novemberben referált - Orosz Zoltán, az erőmű stratégiai vezetője Brüsszelben többféle forgatókönyvet is ismertetett. A preferenciákról azonban azóta sem nyilatkozott a mártai erőmű menedzsmentje, ahogyan arról sem, hogy az összességében százmilliárdokban mérhető beruházási elképzelésekhez honnan szereznének elegendő forrást.

Szénnel 2050-ig?

Új irányt jelenthet, hogy míg az utóbbi hónapokban a Valaska-féle cégvezetés eljutott odáig, hogy tényként kezelje: a 2020-as évek közepére-végére be kell fejezni a szénbányászatot és -égetést, most mintha e határt próbálnák elmaszatolni. Erre utal, hogy napirendre került a bükkábrányi bányafejlesztés kérdése, s a jelek szerint megvan a hajlandóság arra, hogy a terület bányászhatósága érdekében akár az M3-as vonaláig "hasznosítás alá vegyék" a korábban érintetlenül hagyott bányatelket. Hozzáértők szerint ez akár azt is eredményezheti, hogy a Budapest-Miskolc vasút nyomvonalát is át kell helyezni, mivel az jelenleg épp keresztezi a szóban forgó területen.

Árulkodó az is, amiről a napokban, a 100 megawattos kaposvári napelemes erőmű alapkőletételénél Palkovics László beszélt. Az innovációs és technológiai miniszter a kínai befektetőket dicsérve elmondta, hogy a kormány csak 2050-re gondolja karbonsemlegessé tenni az országot. Ez nem csak azért figyelemre méltó fejlemény, mert korábban épp az ITM energiastratégiai és klímaügyi államtitkárságáról jött olyan üzenet, amely szerint Magyarország - az európai energetikai és klímatrendekkel  együtt mozogva - 2030-ra szénmentessé válhat, hanem azért is, mert az Európai Bizottság frissen megküldött ajánlása arról szól, hogy a magyar kormány által Brüsszelben leadott, 2030-ig szóló energetikai és klímapolitikai tervben olvasható vállalások elfogadhatatlanok.

Mindezek tetejébe csütörtökön este jött a hír: Magyarország (Csehország és Lengyelország) ellenállása miatt végül nem született meg az az uniós megállapodás, mely 2050-re az EU gazdaságának szén-dioxid-semlegességét tűzte volna ki célul.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

acdc, 2019.06.21 12:59

"Budapest-Miskolc vasút nyomvonalát is át kell helyezni, mivel az jelenleg épp keresztezi a szóban forgó területen"

Inkább ássák fel Halmajugrát a retkekkel együtt, ott elég vastag a szénréteg.Már régóta a bükkábrányi széntől függ az erőmű szóval ideje lenne beruházni egy hulladékégetőbe mert más aligha lesz.Majd talán EU-s zsetonból Lölö megcsinálja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html