A Fitch Ratings szerint a jelenlegi alacsony, a kapacitás 40 százalékát kitevő ellátási szintek magasan tartják a gázárakat, hiába indult újra a gázszállítás az Északi Áramlat gázvezetéken Oroszország és Németország között. A nyomott mennyiséges tranzit fenntartja az európai vállalatok nyereségességére és pénzforgalmára nehezedő nyomást, amely a fűtési szezon közeledtével tovább fokozódhat.

Ráadásul a Gazprom figyelmeztette európai ügyfeleit, hogy „vis maior” körülmények miatt nem tudja garantálni a jövőbeli szállításokat. Ez, valamint a korábbi nyilvános figyelmeztetések, miszerint az orosz szállítások tovább csökkenhetnek, az európai vállalatokat további ellátási zavarok vagy a szállítás leállításának kockázatának teszi ki – írja a Fitch.

Az elemzőcég arra  számít, hogy az orosz gáztól leginkább függő országok felgyorsítják az energiatakarékossági intézkedéseket, ami egyes iparágakban csökkentheti a termelést. Az Európai Bizottság már felkérte az összes uniós országot, hogy augusztus 1-jétől márciusig 15 százalékkal csökkentsék gázfelhasználásukat, hogy felkészüljenek az orosz gázszállítások további zavaraira.

Németország és Magyarország aggódhat a legjobban

Németország az EU azon országa, amely a leginkább függ az Északi Áramlat-1-en keresztül szállított gáztól, és a csökkentett mennyiségek a német vállalatokat is érintik. A hatás súlyosabbá válhat, ha a teljes leállás a gázszállítások korlátozásához vezet. A szabályozó hatóságok azonban nem hoztak nyilvánosságra részleteket arról, hogy milyen teljesítménysorrendben és milyen gázmennyiségeket bocsátanának az egyes ágazatok vagy vállalatok rendelkezésére, ha porciózni kellene a földgázt.

A földgázt legintenzívebben használó iparágak, köztük az üveg- és kerámiaipar, a papírgyártás, a fémfeldolgozás, a vegyipari alapanyagok, az élelmiszeripar és a műtrágyák, a német ipari földgázfogyasztás mintegy kétharmadát teszik ki.

A héten jelent meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése arról, milyen gazdasági lenne, ha Oroszország leállítani a gázszállításokat. E szerint Magyarország egész Európában a legveszélyeztetettebb állam, mivel gázimportjának több mint 90 százaléka származik orosz forrásból. A hazánkra jósolt GDP-csökkentő hatás akár a 6,3 százalékot is elérheti. 

A rezsicsökkentések felőrlik a cégeket

Fontos még megemlíteni, hogy ahogy az IMF jelentése szerint a rezsicsökkentéshez hasonló, az energiaár-emelkedést a szolgáltatókkal megfizettető megoldások hamarosan válságba sodorhatják az ellátást, mert a cégek nem bírják a terheket. Most a Fitch is ugyanerre a megállapításra jutott: „a legtöbb európai országban a közműszolgáltatókat sújtotta eddig a legnagyobb mértékben a földgáz árának emelkedése, de a hatás a működési modelltől és a földrajzi elhelyezkedéstől függően változik.”

Az Uniper a gázpiaci patthelyzet leglátványosabb áldozata, és jelenleg is tárgyalásokat folytat a német kormánnyal a mentőcsomagról, mivel nem tudja a magas spot-árakat áthárítani az ügyfelekre. Az integrált közműszolgáltatókra gyakorolt hatást enyhíti az üzleti tevékenységük diverzifikációja és a más szegmensekben - például a villamosenergia-termelésben - gyakran magasabb jövedelmezőség. A legtöbb termelő, különösen a tiszta termelők teljesítménye profitál a magas villamosenergia-árakból, bár ezt az előnyt korlátozza a növekvő politikai kockázat, beleértve a váratlan adókat, amelyeket néhány európai kormány bevezetett vagy fontolgat.

Pont a műtrágyaipar lesz válságban

A vegyi anyagok és műtrágyák gyártói az általunk minősített természeti erőforrással foglalkozó vállalatok közül a leginkább kitettek a magas gázárak és az ellátás megszűnésének kockázatának, főként azért, mert mind alapanyagként, mind az energiatermelésben a gázra támaszkodnak a kulcsfontosságú termelőeszközök működtetése érdekében. A műtrágyaellátás nélkül csak súlyosbodhat az élelmiszerválság.

A nehézipari ágazatban működő vállalatoknak fokozott ellátási láncbeli kockázatokkal kell szembenézniük az orosz gáz hirtelen leállása esetén, mivel néhány fő beszállítójuk nagy gázfelhasználó. Úgy véljük azonban, hogy az ágazat számos minősített vállalata rendelkezik olyan üzleti modellekkel vagy kockázatcsökkentő tervekkel, amelyek ellensúlyozhatják az ebben a forgatókönyvben felmerülő esetleges minősítési nyomást.

Tágabb értelemben a legtöbb európai vállalati szektort lassú gazdasági növekedés, sőt recesszió fogja érinteni az orosz gázszállítások megszűnése esetén, különösen Németországban és néhány közép- és kelet-európai országban.