Az ügyhöz közelálló források szerint Kína arra készül, hogy részesedést szerez orosz energetikai vállalatokban. A célpontok között szerepel a gáztermelő óriáscég, a Gazprom és a United Co. Rusal International nevű alumíniumgyártó társaság - írja a Bloomberg.

Kínai cégek be

A kínai kormány tárgyalásokat kezdett a nagyobb állami tulajdonú társaságokkal, többek között a China National Petroleummal, a China Petrochemicallal, az Aluminium Corp. of Chinával és a Chiina Minmetals Corp-pal, hogy vizsgálják meg az orosz cégekbe és eszközökbe történő befektetések lehetőségét. Minden ilyen lehetséges üzlet az energia- és élelmiszer-ellátás biztonságát javítaná Kína számára és semmiképpen sem az Ukrajna elleni orosz invázió támogatásának jele lenne - mondták a hírügynökség forrásai.

A tárgyalások jelenleg még korai szakaszban vannak és nem feltétlenül vezetnek majd eredményre. Mindenesetre állítólag a kínai és orosz energetikai cégek között megindultak az egyeztetések. Az érintett cégek között van, amely nem kívánta kommentálni az értesüléseket és voltak olyanok is, amelyek nem válaszoltak.

Nyugati cégek ki

Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán Peking igyekszik biztosítani importcsatornáit, miközben az energiahordozók, fémek és élelmiszerek ára kilőtt a világpiacon. Az áremelkedés begyűrűző hatásaitól tart a kínai kormányzat is, ezért kiadták az utasítást, hogy a nyersanyagellátás biztonságának biztosítása prioritásként kezelendő. Kína úgy döntött, hogy fenntartja normális gazdasági kapcsolatait Oroszországgal, miközben a nagyobb nyugati vállalatok sorra jelentik be kivonulásukat a háborús agresszió és a szankciók miatt Oroszországból. A BP, a Shell és az Exxon Mobil is közölte, hogy megszabadul orosz érdekeltségeitől.

Eközben Wang Yi kínai külügyminiszter a héten jelezte, a kínai-orosz kapcsolatok továbbra is sziklaszilárdságúak, még akkor is, ha Kína aggodalmát fejezte ki a civil áldozatok miatt és béketárgyalásra szólította fel a feleket a háború befejezése érdekében. Kína jelenlegi, oroszországi energetikai befektetései között szerepel olyan, mint a CNPC 20 százalékos érdekeltsége a Jamal LNG Projetkben, amely a Jamal-félsziget földgázmezőinek hasznosítását végzi, akárcsak az Arctic LNG 2 és az Arctic. Ez utóbbiakban is van kínai részesedés.

A két ország az orosz agressziót megelőzően többször is jelét adta annak, hogy erősítenék kapcsolataikat. Vlagyimir Putyin orosz és a kínai miniszterelnök, Hszi Csin-ping a múlt hónapban szerződések sorát írta alá, amelyek célja a Kínába irányuló orosz gáz- és olajexport, valamint gabonaszállítmányok biztosítása volt. A szerződés aláírói között a Gazprom és a Rosneft képviselői is ott voltak.

A kínai befektetőknek persze lehetnek kockázataik az oroszországi befektetésekkel, hiszen az orosz gazdaság durva mélyrepülésbe kezdett a szankciók hatására. Ugyanakkor a kínai befektetések segíthetik azt a fordulatot, amelyet Putyin kíván végrehajtani az orosz gazdaságban, hogy csökkentse országa nyugati függőségét. A putyini gazdaságpolitika a hazai olvasók számára elég ismerősen hangzó "Fordulat Ázsia felé" elnevezést kapta. Ennek lényege, hogy Oroszország egyre nagyobb mennyiségben exportál olajat és gázt Kínába, a szomszédos országba, ennek értéke mostanra elérte az évi 60 milliárd dollárt.

A Szibéria Ereje nevű vezetéken 2019-ben indult meg a gázszállítás Kína irányába. A Gazprom tárgyalásban van egy újabb vezeték megépítéséről, amely olyan gázmezőkről szállítana Kínába, ahonnan jelenleg Európát látják el.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.