Németország immorális és képmutató viszonyt ápol Oroszországgal és Kínával, ami éket ver Európa nyugati és keleti felének országai közé – jelentette ki Artis Pabriks a rigai kormány védelmi minisztere a Financial Timesnak nyilatkozva. Szerinte Nyugat-Európát a vágyai irányítják (wishful thinking) a biztonságpolitikában, ami kiválóan megmutatkozott abban, hogyan reagált az Ukrajna körül százezer katonát felvonultató orosz katonai csapatösszevonásra.

Az erős szavak rávilágítanak arra, milyen feszültségek vannak a NATO-n belül azzal kapcsolatban, hogyan kezeljék az orosz fenyegetést Pabriks szerint erkölcstelen, hogy Berlin akadályozza a korábban Németország területén telepített, majd Finnországba átvitt, végül Észtországba került tarack ágyúk eladását Ukrajnának, ami erősítené az utóbbi ország védelmi képességeit. Ezeknek a fegyvereknek a sorsáról a német fél nélkül nem lehet dönteni, mert eredetileg Németországnak szánták őket.

A lett hadügyminiszter Litvánia nevében is tett egy megjegyzést Berlinnek címezve. Kifogásolta, hogy a német vállalatok a Litvániából való kivonulással fenyegetőztek, miután a balti ország lehetővé tette, hogy Tajvan de facto nagykövetséget hozzon létre Vilniusban, s ezzel összeomlottak a litván-kínai kapcsolatok. Szerinte a németek képmutatók, amikor Lengyelországon a jog uralmát kérik számon a gazdasági viszonyokban, miközben Lettország szomszédjának gazdasági kapcsolatait politikai zsarolással akarják befolyásolni.

Feledékenyek lennének?

Pabrisk szerint a német politikai elit máris elfelejtette, hogy a hidegháború idején az Egyesült Államok garantálta a biztonságát. Emlékezniük kellene erre, ez morális kötelességük. Berlin vonakodását az Oroszországgal szembeni keményebb fellépéstől egy hasonlattal próbálta érzékeltetni. Akit egy sötét sikátorban megtámadnak, azon nem sokat segít, ha valaki azt mondja, majd hívja a mentőket. A támadót kell rávenni a kulturált viselkedésre!

Észtország, Lettország és Litvánia az a három ország, amely valaha a Szovjetunió tagállama volt, ám csatlakozott a NATO-hoz. Korábban is voltak kifogásaik azzal kapcsolatban, ahogy nyugati szövetségeseik Oroszországot kezelik. A 2008-as grúz-orosz háború idején, illetve 2014-ben a Krím elcsatolásakor és délkelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok orosz támogatásakor langyosnak ítélték a katonai szövetség reakcióját.

Távolság

A lett védelmi miniszter szerint itt valójában egyszerű földrajzról van szó. Nyugat-Európa viszonylag távol van Oroszországtól, míg a balti államok határosak vele (Litvánia csak a kalinyingrádi enklávéval). Ezért az előbbiek a gázüzletre, az exportlehetőségre, a kereskedelmi együttműködésre koncentrálnak, míg az utóbbiaknak egzisztenciális kérdés az Oroszországhoz fűződő viszonyuk. Életveszélyes lenne, ha megbíznának szomszédjukban.

Pabriks szerint Európa biztonsága nem képzelhető el a németek vezető szerepe nélkül, ám a NATO-ban és az európai biztonsági együttműködésben tanúsított viselkedésük, hezitálásuk a katonai erő alkalmazásával kapcsolatban a mai viszonyok között, látva az orosz vezetés revansista hajlamait abszurd.

A berlini kancellária nem kommentálta a beolvasást, Annalena Baerbock külügyminiszer védelmébe vette az Ukrajnának szánt fegyverexport korlátozását, mondván: a halálos fegyverek tömeges eladásával bezárnák a kapukat a katonai feszültség lecsendesítése előtt. A Kínával kapcsolatos megjegyzésre azzal reagáltak, hogy a litván ügyben támogatják az EU fellépését Pekinggel szemben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül. Ez megfelel az európai szolidaritás követelményének.