Olaf Scholz német kancellár kedd délután tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, alig pár órával azután, hogy nagy meglepetésre az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy visszahívja katonái egy részét  abból a több mint 100 ezer főt számláló haderőből, amit november óta vont össze Ukrajna határvidéke körül. A két fél először találkozott személyesen, az egyeztetése körülbelül 3-4 órán keresztül tartott. Érdekességét az adta, hogy Németország a konfliktusban eddig óvatosan fogalmazott, nem bírálta vehemensen a putyini vezetést, szemben a Nyugat más országaival. Olaf Scholz még Joe Biden amerikai elnöknél tett látogatásán is csak finoman, biztosította támogatásáról a tervezett amerikai és EU-s szankciókat.

Putyin azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy elmondta, nem fogják elzárni az ukrán gázcsapokat. Legalábbis Ukrajnán, és más országokon keresztül továbbra is mehet az orosz földgáz Európába, ami a konfliktus egyik legfontosabb kérdése volt, mivel a kontinens földgáz-szükségletének 40 százalékát a Gazpromtól szerzi be. Ezen a ponton némi közös terelésbe is bocsátkoztak a német kancellárral, hiszen tandemben az energiadiverzifikációt, de még a hidrogént is felhozták, mint a jövőben fontos energiaforrást, amivel küzdhetnek a klímaváltozás ellen.

Lehet némi egyetértés a sokat kritizált Északi Áramlat 2. ügyében is, hiszen Putyin maga is német megközelítésnek megfelelően, kereskedelmi ügynek nevezte a gázvezetékek ügyét, amit függetlennek tekintenek a nemzetközi politikától. Putyin egyúttal Gerhard Schrödert volt német kancellárt is kiemelte, mint kiváló szakember, aki az európaiak érdekét is szolgálhatja majd a Gazprom igazgatótanácsából. A német kancellár azért szokásához híven továbbra a ködösen fogalmazott az ügyben, és a vezeték nevét ki nem ejtve beszélt az egyelőre csak lehetséges, de mindenképpen egységes szankciókról.

A NATO-t támadta Putyin, jön újra Normandia

Olaf Scholz azt is elmondta, hogy az ő generációja számára elképzelhetetlen a háború, és nem fogadja el azt a feltevést, hogy ne lehetne a diplomácia útján rendezni a dolgokat. Ehhez kapcsolódva, Putyin a Deutsche Welle tudósítójának kérdésére, megjegyezte, hogy ugyan ahhoz a generációhoz tartozik, és ő se szeretne háborút Európában. Ugyanakkor megkérdőjelezte a NATO kizárólagos védelmi jellegét azzal, hogy felhozta az 1999-es koszovói bombázásait.

Ezen a ponton Scholz elmondta, hogy elkezdődött a minszki procedúra, melynek keretében a normandiai formátum tagjai, közösen fogják tisztázni a konfliktus feloldásának menetét. A német kancellár azt is hozzátette Putyin délszláv háborús utalásához, hogy szerencsére a mostani konfliktusnak nem kell a háborúig fajulnia, amire Putyin röviden leszögezte, hogy ami a Donyec-medencében történik az a "népírtással" egyenlő.

A 2014-ben az Euromajdan tüntetésekből kinőtt ukrán válságban, amely a Krím 2014-es elcsatolásához, valamint a kelet-ukrajnai Donbaszban azóta tartó véres konfliktusokhoz vezetett az ukrán kormány szerint 14 ezer, az ENSZ szerint 13 300 ember esett áldozatul. Kijev szerint Moszkva közvetlenül támogatja a térségben harcoló oroszbarát szeparatistákat, de a Kreml tagadja ezt. A konfliktusban a moszkvai propaganda szerint az ukrán neonácik támadják a helyi orosz kisebbséget. Itt talált párhuzamot Putyin a délszláv háborúval, ahol a szrebrenyicai népirtás fokozta a feszültségeket.

Bár történtek törekvések a konfliktus rendezésére, a 2014-es minszki jegyzőkönyv csikart ki egy tiszavirágéletű tűzszüneti megállapodást Ukrajna illetve a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság között. Bár Moszkva, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is támogatta az egyezményt, de végül 2015-ben kiújultak a harcok, azóta időszakosan sikerült csak beszüntetni a harcokat. Oroszország friss követelése, hogy a nemzetközi közösség és Kijev fogadja el a két önjelölt állam referendumait, helyhatóságai választását ismerjék el a felek.

Itt jött képbe a normandiai formátum, amelyen az ukrán konfliktus rendezésével kapcsolatos tárgyalásokon az EU-ból Franciaország és Németország képviselői, valamint Kijev és Oroszország külügyminiszterei, államfői vagy delegáltjai vesznek részt. Emmanuel Macron francia elnök, valamint nagyköveti szinten minden ország felvetette, hogy itt kell rendezni a most kirobbant inváziós félelmekkel terhelt vitát.

Mindenki a békét várta a tőzsdéken

Az európai és a Wall Street-i részvények kedden emelkedtek, miközben az olajárak csökkentek, miután Oroszország jelezte, hogy kivonja csapatait az Ukrajna melletti hadgyakorlatokról, és Vlagyimir Putyin elnök Olaf Scholzzal találkozva kijelentette, hogy további megbeszélésekre lát lehetőséget a Nyugattal - írja a Reuters.

Az arany és a kötvények ára is csökkent, mivel a biztonságos menedékként szolgáló eszközök veszítettek vonzerejükből, mivel a feszültségek némileg enyhültek Ukrajnával kapcsolatban, de a NATO közölte, hogy még nem látja a de-eszkaláció bizonyítékát. 

A dollárindex csökkentette veszteségeit, mivel Putyin és Scholz békülékeny hangot ütött meg. Mindez azt jelzi, hogy az Ukrajnával kapcsolatos feszültségek még nem oldódtak meg, de látnak reményt a befektetők a békés rendezésre. Az euró 0,52 százalékkal 1,1364 dollárra erősödött.

"Senkiből nem veszik ki ez a félelem [hogy a konfliktus kiújul]. Lehet, hogy Putyin egy dolgot mond, másra gondol, lehet, csak a megfelelő alkalomra vár, hogy lépjen" - mondta Tom di Galoma, a Seaport Global Holdings ügyvezető igazgatója. A NATO is napközben hasonló álláspontot fogalmazott meg, miszerint valódi visszavonulást akarnak látni.

A páneurópai STOXX 600 index 1,41 százalékkal emelkedett, míg az MSCI által a világ részvényeit indexáló mutató 1,26 százalékkal erősödött.

Az amerikai WTI ára kedd este 6 óráig 4,2 százalékkal 91,45 dollárra esett hordónként, a Brent pedig 92,82 dolláron állt, 3,79 százalékkal lett olcsóbb. A nemesfémek szintén estek, az arany többhavi csúcsról csúszott le, a palládium pedig több mint 5 százalékot veszített árából.