Új kombináció a brexitről - nagyon furcsa

A brexiterek makacs ellenállása a kormány és az EU válási megállapodásával szemben elvezethet ahhoz, hogy nem lesz brexit, magyarán éppen azok akadályozhatják meg az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, akik a leginkább akarják azt.
Komócsin Sándor, 2019. március 9. szombat, 16:47
Fotó: Shutterstock

A brexiterek mindent elveszíthetnek, amiért harcolnak pusztán azért, mert ragaszkodnak az Egyesült Királyság teljes függetlenségének fikciójához - véli Robert Shrimsley, a Financial Times vezető publicistája. A legtöbb elszánt brexithívő úgy tekint a brit kilépésre, mint amire az egész életét feltette, ám sokan közülük nem tudják megkülönböztetni azt, ami számít a függetlenség szempontjából, és azt, ami nem. Ezért azt kockáztatják, hogy elvesztenek mindent, amit eddig a brexit előkészítésében elértek. Ez nem valamiféle csiki-csuki logika, hanem egyszerűen a realitások és az álmok egyensúlyának megteremtése, amire minden normális felnőtt embernek képesnek kell(ene) lennie.

Ellentmondások

A kilépés mellett elkötelezett Leave kampánytól soha nem voltak idegenek a fikciók, azaz az álmok. Az egyik az volt, hogy a brit függetlenség helyreállítása választ fog adni az EU-s kilépést támogató szavazók minden sérelmére az egészségügyi ellátás gyengeségeitől kezdve az országba érkező kelet-európai vendégmunkások szerintük túl nagy számáig. A második azt volt, hogy az EU-val könnyű lesz megállapodni az új kétoldalú kapcsolatokról. A harmadik volt azonban a leges legnagyobb illúzió, ami árnyékot vet az összes többire. Ez úgy szólt, hogy a brexit helyreállítja az Egyesült Királyságot mint nagy, önálló kereskedő nemzetet.

Szabadkereskedelem

A brexiterek ebben a hitben nem sok figyelmet fordítottak arra, mit jelent a mai világban a szabadkereskedelem. Azért hivatkoztak csak rá, mert úgy gondolták, a szabadkereskedelem hangoztatásával jó választ adhatnak az EU-ban maradást pártoló remainerek érvelésére, miszerint az uniós kilépés gazdasági károkat fog okozni. A kereskedelmi kapcsolatok EU-tól független, szabad megkötése, majd messze kárpótol ezért - érveltek.

Ha komolyan vették volna a szabadkereskedelem ügyét, akkor tisztában lettek volna azzal, mit jelent, ha az országuk az uniós belső piac szabályai helyett a Kereskedelmi Világszervezet ennél jóval kedvezőtlenebb szabályai szerint kezd kereskedni az EU többi országával. Pontosan tudták volna, hogy a világ manapság kereskedelmi blokkokra oszlik, amelyeken kívül egy közepes nagyságú ország - mint amilyen az Egyesült Királyság - legfeljebb elejtett morzsákra számíthat a világkereskedelem hasznából.

Kevés a sok

Ha a legkeményebb brexitereknek 2015-ben - a 2016. júniusi népszavazás előtt - azt mondták volna, hogy a referendum a brexit mellett dönt, majd a hatalmon lévő tory kormány olyan megállapodást köt az EU-val, amelyben a két alapkérdésben, nevezetesen az EU-n belüli szabad munkaerő-vándorlás megszüntetésében és az Európai Bíróság joghatóságának szinte teljes visszaszorításában teljesülnek a brit elvárások, akkor teljesen elégedettek lett volna - véli az FT publicistája.

Az elmúlt hónapokban azonban kevésnek tartották ezt. A kormány és az EU egyezsége alapján az Egyesült Királyság az európai vámunió, ezen belül Észak-Írország az egységes európai piac maradna addig, amíg a feleknek nem sikerül kidolgozniuk új kereskedelmi kapcsolataik feltételrendszerét. Az előbbi megoldja az említett két ügyet: határt szab a vendégmunkások beáramlásának és az Európai Bíróság joghatóságának. Az utóbbira az ír-észak-ír határ jelképes státusának, szabad átjárhatóságának fenntartása miatt van szükség.

Makacsak

A brexitereknek azonban elkötelezték magukat amellett, hogy a független kereskedelemnek egy meghatározott időpontban életebe kell lépnie, akár van az EU-val új egyezség, akár nincs. Ebből nem engednek, ezért elutasítják a kormány válási egyezségének támogatását. A kereskedelem, amivel korábban alig foglalkoztak, most mindent visz: a szemükben ezen áll vagy bukik a függetlenség elnyerése.

Még most sem tudják elengedni ezt a csontot, amikor világos, hogy ha nem megy át a válási megállapodás, akkor jöhet a kilépés elhalasztása március 29-éről és az ellenzéki Munkáspárt támogatásával esetleg az újabb népszavazás a brexitről, magyarán elképzelhető, hogy nem is lesz brexit, azaz elveszítik az álmukat.

Jó reggelt!

Vannak jelei annak, hogy egyesek közülük kezdik ezt felismerni. Ezek arról beszélnek, hogy ha a kormány a március elején zajló tárgyalásokon elér valamilyen engedményt az EU-tól, akkor esetleg megszavazhatják a brexitmegállapodást a március 12-ei újabb szavazáson. Csakhogy a nemzetközi jog alapján számon kérhető kötelezettségvállalást várnak az EU-tól arra, hogy egy időpontban a britek így vagy úgy, de mindenképpen függetlenné válnak.

Hiába reménykednek: az unió megígérte Írországnak, hogy az ír határ átjárható marad, ami csak a szerződésbe foglalt módon oldható meg. Ezért ilyen ígéretet nem tehet, legfeljebb kijelentheti újra, hogy be fogja tartani a megállapodásban foglaltakat (ami nem tartalmaz a végleges szakításra vonatkozó időpontot).

Eldobják a kulcsot

Sok a bizonytalansági tényező a jövő lehetőségeivel kapcsolatban. Mit hozhat a kilépés elhalasztása vagy egy esetleges újabb referendum? Az azonban biztos, hogy ha átmenne a parlamenten a kormány válási megállapodása, akkor az Egyesült Királyság, ha nem is tökéletesen, de kiléphetne az EU-ból március 29-én. Ezt veszélyeztetik a brexieterek azzal, hogy ha ellene szavaznak, amivel nagy szívességet tesznek a remainereknek - tér vissza eredeti mondanivalójához az FT cikkírója.

Egy brexiter kormánytag így fogalmazott erről: Utálom a megállapodást, de az kiszámított kockázatot hordoz magában (azzal, hogy bizonytalan ideig tartó szoros kapcsolatot vállal az EU-val abban bízva, hogy csak megtalálják a módját e helyzet megszüntetésének). Aki ezt elutasítja, az úgy viselkedik - folytatja a tisztviselő -, mint az a rab, akinek felkínálnák a cellája kulcsát, de nem fogadja el, mert nem tudja mi vár rá pontosan a külvilágban.

Leszámítva, hogy rabságnak beállítani az EU-tagságot enyhén szólva túlzás, a hasonlatot könnyen értelmezhetjük. A brexiterek azért veszélyeztetik, hogy elérjék, amit akarnak, azaz elérjék országuk függetlenné válását, mert nem tetszik nekik, hogy ezt megelőzően fel kellene keresniük a próbaidős szabadlábra helyezésüket felügyelő rendőrségi megbízottat.

A kormány tagjai sem tudják, mit lép a miniszterelnök
Theresa May pénteki beszédében ismét riogatással próbálkozott: azt mondta, ha a március 12-ei szavazáson elbukik kormánya EU-val kötött brexitmegállapodása, akkor az Egyesült Királyság jó eséllyel soha nem fog kilépni az EU-ból. Hozzátette még, hogy senki sem tudja, mi fog történni, ha elbukik az ajánlatuk. Pedig jó lenne, ha mondana erről valamit, mert úgy tűnik, a kormány sem bízik a sikerben. Legalábbis BBC riportere, Laura Kuenssberg csak egy olyan minisztert talált, aki azt mondta: bíznak a brexitmegállapodás elfogadásában.

E szavazást követően 13-án voksolhat a parlament arról, hogy elkerüljék-e a megállapodás nélküli brexitet, majd 14-én arról, hogy hosszabbítsák-e meg a kilépés március 29-ei dátumát. A káoszt mutatja, hogy a kormány nem árulja el, mire fognak szavazni a miniszterek, ha ezek a voksolások megtörténnek. A legnagyobb talány azonban az, hogy a kormányfő hogyan fog szavazni, azaz mit fog tenni, ha elbukik a brexitterve. Ezt nem csupán a választók szeretnék tudni a választ, hanem saját kormányának tagjai is.

HOZZÁSZÓLÁSOK