Brexit: ez a legújabb kommunikációs trükk

Boris Johnson brit kormányfő Shakespeare királydrámáiból meríthetett ihletett a brit parlamenttel és európai uniós vezető kollégáival folytatott játszmájához, és a történet végén egy drámaíró tollára illő cselszövés rajzolódik ki.
Komócsin Sándor, 2019. október 20. vasárnap, 09:02
Fotó: Pixabay

Boris Johnson brit miniszterelnök szombat éjjel két levelet írt az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak (ET). Az egyikben kéri, hogy brexit határidejét halasszák el október 31-e utánra, a másikban annak a személyes véleményének ad hangot, hogy erre semmi szükség, mert képes lesz tető alá hozni a közte és az ET tagjai között létrejött válási megállapodást. Az első levelet nem írta alá, a másodikat aláírta, így az első tisztázandó ügy, hogy van-e ennek jelentősége - derül ki a BBC összefoglalójából.

Nincs, ez pusztán egy a brit szavazóknak szóló színjáték. Az uniós vezetők dönthetnek úgy, hogy a halasztási kérelemmel foglalkoznak, nem veszik figyelembe Johnson privát megjegyzéseit arról, hogy igazából a parlament akarja a halasztást, és ő kénytelen ennek engedelmeskedni, mert törvény kötelezi rá. Viszont a kormányfő később nyilván azt fogja kommunikálni, hogy a brit nyilvánosságban, hogy a halasztást nem is ő kérte, hanem a parlament. Ez ugyan nem igaz, mert a halasztást csak a kormány kérheti, de a brit kormány fejének nem ez lesz az első - finoman fogalmazva - "kommunikációs trükkje".

Mi lesz a válasz?

Ami az EU-tagállamok vezetőit illeti várhatóan nem fogják elkapkodni a választ - véli Katya Adler a BBC európai ügyekkel foglalkozó szakírója. Elvileg október 31-én este is megadhatják a hozzájárulásukat, miután a brit kilépés időpontja ezen a napon brüsszeli idő szerint éjfél. A döntésüket két körülmény fogja meghatározni. Az egyik, hogy ha a londoni parlament nem fogadja el az ET és Johnson brexitmegállapodását, akkor az alternatíva az Egyesült Királyság válási egyezség nélküli kiszakadása október 31-én, márpedig ez az uniós országokban is komoly gazdasági károkat okozna, amelyeket a szavazók is megéreznének, amit nyilván minden épeszű politikus el akar kerülni.

A másik, hogy kíváncsiak lesznek rá, miért kér hosszabbítást az Egyesült Királyság. Csak pontosítani akarja a részleteket a brexitegyezményen, vagy előrehozott választásokat tartanának a pluszidő alatt, vagy egy népszavazást írnának ki, hogy jóváhagyják vagy elvessék a Johnson-féle egyezséget? Ettől függhet, hogy milyen hosszú időben gondolkodnak, bár a brit parlament 2020. január 31-ig tartó hosszabbítást írt elő, ami nem hosszú idő. (A kormányfő persze egyik levelébe sem írt időpontot.) Egy biztos: az EU-s vezetők nem óhajtják kinyitni az éppen hogy csak tető alá hozott brexitmegállapodást, azaz nem akarják azt újratárgyalni.

Mi történt szombaton?

A parlament szombati rendkívüli ülésén két csoportok kellett megnyernie a miniszterelnöknek, hogy legyen esélye megszerezni a többséget brexittervéhez - derül ki a Guardian elemzéséből. Az északír brit unionista párt (DUP), amely biztosíthatta volna a kormánytöbbséget, nem támogatta az egyezséget, mert az vámhatárt hoz létre Észak-Írország és Nagy-Britannia között. Az egyik csoport a Munkáspárt azon képviselői, akiknek választókerületében a szavazók többsége brexitpárti, a másik a brexiter tory képviselők csoportja. Mindkettőnek azt mondta, amit hallani akart, nem zavartatva magát attól, hogy ezek homlokegyenest ellenmondanak egymásnak.

Az előbbieknek megígérte, hogy az Egyesült Királyság a brexit után is követni fogja az uniós fogyasztóvédelmi, munkaügyi és környezetvédelmi standardokat, az utóbbiaknak pedig azt, hogy mindezeket nem fogja tenni. Az utóbbi ígéret a hitelesebb, ugyanis Johnson kivetette a megállapodásból azt a brit vállalást, miszerint az Egyesült Királyság a kilépés után is összehangolja gazdasági szabályozási rendszerét az EU-éval.

"Cselszövés 1."

A Guardian szerkesztői szerint a sorok között olvasva arra lyukadhatunk ki, hogy Johnson a válás után olyan szabadkereskedelmi egyezményt akar kötni az EU-val, ami a lehető legszűkebb, azaz a lehető legnagyobb lehetőséget biztosítja arra, hogy a szigetország eltávolodjon az EU-s szabályoktól, például a munkajogi standardoktól. Ezzel ugyanis leszoríthatja a munkaerő árát, amiből - ázsiai mintára - versenyelőnyt kovácsolhat a brit gazdaságnak (a munkavállalók rovására).

Ez az értelme annak, hogy bár megesküdött rá, hogy nem lesz vámhatár az Ír-tengeren, a brexitegyezség szerint lenne. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a brit miniszterelnök lényegében lemond az Egyesült Királyság egyik tagállamáról, Észak-Írországról (amely a de facto EU-ban marad) annak érdekében, hogy Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Wales) minél jobban eltávolodhasson az EU-tól.

"Cselszövés 2."

Ha át is megy a parlamenten Johnson megállapodása, az még messze nem jelenti azt, hogy a brexit el van intézve. A kilépést követően kezdődik egy egyéves átmenti periódus, amelyben gyakorlatilag nem változnak az Egyesült Királyság és az EU gazdasági kapcsolatai és megkezdődnek a tárgyalások az új kereskedelmi megállapodásról. Miután borítékolható, hogy erre egy év nem elegendő, kirajzolódik a Johnson-terv következő eleme, amelyre Philip Hammond volt konzervatív pénzügyminiszter hívta fel a figyelmet.

Jó esély van arra, hogy gyakorlatilag 2020 decemberében mégiscsak bekövetkezik a válási megállapodás nélküli, az a kemény brexit, mert addigra nem lesz kész az új egyezmény viszont véget ér az átmenet. Így jobb híján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vámszabályai lépnének érvénybe, ami egyenlő a kemény brexittel, mert sokkal kedvezőtlenebbek mind a briteknek, mind az EU-nak, mint a jelenlegi vámunió. Kivéve persze Észak-Írországot, amelyben a kettős (brit és EU) vámrezsim lépne érvénybe, és jó eséllyel Skóciát, amelyben egyre erősebb az Egyesült Királyságból való kilépést támogatók tábora.

A Guardian felhívja a figyelmet arra, hogy a parlament azzal a döntésével, hogy kötelezte Johnsont a halasztásra, időt nyert a megállapodás alapos megtárgyalására és módosításra. Emellett lehetőség van arra, hogy népszavazást tartsanak az elfogadásáról, miután egy olyan kormányfő terjesztette a törvényhozás elé, aki nem parlamenti választásokon került hatalomra, hanem csupán egy pártválasztás nyomán. Ráadásul eddig nem sikerült olyan javaslatot a törvényhozás elé terjesztenie, amihez megkapta volna a képviselők többségének támogatását.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2019.10.21 06:38

@Ballada:
De igen.
Csak...
Hülye kérdésre hülye válasz hülye választ kaptak... Mást nem is lehetett.
Most ezért van baj a végrehajtással.
A népszavazás pedig nem volt ügydöntő, ahogy írták.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

intermezzo, 2019.10.21 06:25

@Ballada: Egy nem ügydöntő referendum nem választás!
Más.
Ha jól értem te úgy állítod be 2016 június 23-át,mintha a brit társadalom minden részletében tisztában lett volna a brexit tartalmával?
Ne haragudj,de ide "böfögni" vmit anélkül,h értelme lenne mire való?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

flydomi, 2019.10.20 19:24

@Ballada:
milyen utolso?
Ami "nem ugydonto" volt,es csak a kormanyt kotelezte ra? :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darquan, 2019.10.20 18:51

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2019.10.20 12:24

Nem a Bexit nyert az utolsó választáson?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html