A magyar-lengyel tandem sarokba szorítja Brüsszelt?

Patthelyzet alakult ki az uniós költségvetési tárgyalásokban és a hetes cikkely szerinti eljárásokban is a magyar és a lengyel kormány nyomásgyakorlása miatt. A 2021-27-es költségvetés jogállamisági feltételei a felismerhetetlenségig hígulhatnak a kompromisszum jegyében, a hetes cikk szerinti eljárás pedig tovább húzódhat - tudta meg az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.
Szabó Zsuzsanna, 2020. szeptember 18. péntek, 11:09
Fotó: Getty Images / Benko Vivien Cher

Legkésőbb október elején véglegesíteni kellene 2021-27-es uniós büdzséről és a gazdasági helyreállítási alapról szóló megállapodást. Arról azonban, hogy pontosan milyen jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatásoknak, még csak el sem kezdődtek a tárgyalások az Európai Parlament és az uniós tagállamokat képviselő EU Tanácsa között.

A jogállamiság védelmében indított 7. cikk szerinti eljárásban sem lehet érdemi előrelépésre számítani: nem szüntetik meg a procedúrát, mert az Magyarország és Lengyelország győzelmét jelentené, és arra is kevés esély van, hogy szavazásra kerülne a sor az ügyekben a tagállamok között - értesült az EUrologus egy magas rangú uniós diplomatától.

A diplomata megerősítette a magyar kormányzati forrásokra hivatkozó Politico hírportál információit, miszerint a magyar kormány szeptember elején egyértelművé tette: az Országgyűlés megvétózza a 2021-27-es uniós büdzsét és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, ha a kifizetéseket jogállamisági feltételrendszerhez kötik.

A magyar ultimátum miatt a nemzeti kormányok egyelőre nem tudták kialakítani azt a közös álláspontot, amelyet az Európai Parlament felé képviselnének a tárgyalások során a jogállamisági feltételrendszerről - mondta az EUrologusnak a forrás, aki ugyanakkor tagadta, hogy ezzel "engednének a zsarolásnak", azt viszont elismerte, hogy "kompromisszumot keresnek, a júliusi költségvetési csúcstalálkozó zárónyilatkozatának értelmezésében".

Már csak az EP az akadály

Kedden az uniós ügyekért felelős miniszterek találkoznak Brüsszelben, hogy többek között a költségvetésről tárgyaljanak és a jogállamisági feltételrendszer értelmezéséről is kompromisszumra jussanak. A diplomata szavaiból azonban úgy tűnik, hogy a Tanács ezen a ponton már nem Magyarországtól várja, hogy engedjen, hanem az EP-től, hogy belássa: alkut kell kötnie annak érdekében, hogy az unió rendes működése mellett a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállításhoz elengedhetetlen programok "ne kerüljenek a süllyesztőbe" - írja az EUrologus.

Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének szerdán mondott évértékelő beszédéből is arra lehet következtetni, hogy az eredeti javaslatot beterjesztő Bizottság is kezdi elengedni a jogállamisági feltételrendszert. Bár Von der Leyen kijelentette, hogy "az uniós értékek nem eladóak", a költségvetés kapcsán már csak arról beszélt, hogy az uniós pénzügyi érdeket meg kell védeni a csalástól és a korrupciótól. Ez pedig igen messze van attól a korábbi elképzeléstől, miszerint például az igazságügy és a média függetlenségét leépítő, a demokratikus és emberi jogokat megnyirbáló kormányoktól megvonnák az uniós forrásokat. Hasonló rajzolódott ki a bizottság elnökének szavaiból, amikor több külföldi lapnak, köztük a Népszavának is arról beszélt, hogy az EU-nak egy sor eszköze van a jogállam megóvására, de a kijelentéből az érződött a lap szerint, hogy nem dőlt még el, mennyire lesz visszatartó ereje az uniós költségvetéshez kötött jogállamisági feltételrendszernek.

A már idézett diplomata szavaiból az is egyértelműen kiderült, hogy a Tanács már rég elvetette a jogállamisági feltételrendszert a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tevő szavazási módszert, az eredetileg javasolt fordított minősített többségi szavazási rendszert, melynek értelmében az Európai Bizottság már elindíthatta volna a szankciós eljárást egy demokráciát leépítő tagállam ellen, és a többi nemzeti kormánynak ahhoz lett volna joga, hogy leállítsa azt.

Kedden jön az újabb kör

Kedden a lengyel és a magyar hetes cikkes eljárás helyzete is ismét napirendre kerül az uniós miniszterek ülésén. Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos számol be arról, hogy a tavaly őszi meghallgatások óta milyen fejlemények történtek Magyarországon az eljárásban tárgyalt összesen tizenkét témában, amely a választási rendszertől kezdve a korrupción át az akadémiai és sajtószabadság témáit is érinti. Varga Judit igazságügyi miniszter is ismertetheti majd a magyar álláspontot, és a többi miniszter is hozzászólhat a témához.

Az EUrologus értesülései szerint a lengyel eljárás minden valószínűséggel folytatódni fog a továbbiakban is, azonban a magyar ügyben már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Arra, hogy a két kormány követeléseivel összhangban még az idén leállítanák az eljárást, az EUrologusnak nyilatkozó forrás nem lát sok esélyt. Úgy fogalmazott: "az nagy győzelem lenne Magyarországnak és Lengyelországnak is".

Ennél valószínűbb azonban, hogy az uniós kormányok folytatják a nyomásgyakorlást, és az eljárás halad tovább.

Harmadik opcióként az is elképzelhető, hogy szavazásra bocsájtják az ügyet, mert az legalább egyértelmű politikai állásfoglalás lenne a többi tagállam részéről, ezt azonban csak néhányan akarják.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2020.09.18 16:09

Egy szóval válaszolnék a címben feltett kérdésre: reméljük.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html