Megfertőzte a járvány a brexitet

Boris Johnson kormányának terveit darabokra törte a koronavírus-járvány, a kormányzati ciklusból hátra lévő éveket a jelenlegi gazdasági válság következményei határozzák majd meg. Várhatóan átszabja a választók politikai gondolkodását is az egészségügyi vészhelyzet, amelyet átéltek.
Komócsin Sándor, 2020. március 30. hétfő, 07:08
Fotó: AFP

Egy valami biztos: akárhogyan zajlik is le a koronavírus-járvány az Egyesült Királyságban, Boris Johnson kormányzásának, ahogy azt eddig képzeltük, vége - véli Robert Shrimsley, a Financial Times (FT) belpolitikai publicistája. A kormányzati ciklusból hátra lévő négy és fél évet el fogja vinni a válság menedzselése, a romeltakarítás és a hosszabb távú következmények kezelése. Alig marad lehetőség bármilyen más kormányzati program, terv megvalósítására, feltéve, hogy Johnson végigviszi ezt az időszakot.

A miniszterelnök gaulle-ista - azaz az erős államhatalomra alapozó nacionalista konzervatív - politikája részben összhangban lehet azzal, ami jön. Ugyanakkor a civil szervezetek és a BBC elleni támadását, az adócsökkentéseket és szigetország regionális politikai szerepének erősítését, azaz Johnson forradalmi változtatási terveit vélhetően el lehet felejteni. És persze újra felvetődik a brexit befejezésének kérdése, mármint az, hogy milyen feltételekkel és főként mikorra lehet tető alá hozni az EU és az Egyesült Királyság új kereskedelmi szerződését. (A londoni kormány az év végére ezzel végezni.)

Akár meg is bukhat

Az FT publicistája szerint elképzelhető, hogy a Johnson nem tudja végigcsinálni a kormányzati ciklust. Hiába szól jelenleg mellette a parlamenti matek, azaz hiába van nagy többsége, ez elolvadhat, ha a koronavírus-járvány kezelésében elkövetett kezdeti hibája - nevezetesen, hogy azokra a tanácsadóira hallgatott, akik szerint hagyni kellett volna terjedni a vírust, hadd alakuljon ki vele szemben minél előbb a tömeges védettség - végzetesnek bizonyul. Saját pártja is kihátrálhat mögüle, nem beszélve társadalmi támogatottsága elolvadásáról. (Johnson időközben maga is elkapta a vírust)

Ha át is vészeli a legnehezebb időszakot, az megtöri a tevékenységét és a következő években végig árnyékot fog vetni rá a krízis. A körülmények megváltoztak körülötte. Ezek jellemzésére egy háborúhoz szokták hasonlítani a koronavírus heves támadását, ám ez a hasonlat részben sántít. A világháborúk közelebb hozzák egymáshoz a társadalom különböző rétegeinek tagjait, míg ez elszigeteli az embereket. Ugyanakkor a háborúk idején bevezetett államilag vezérelt gazdaság, az államosítás lehetősége most is napirendre került. Emellett az is erősíti az állam szerepét, hogy a jólét rendszer fenntartásához központi beavatkozásra van szükség.

Az állam jó

Bár sok függ attól, milyen mély lesz a válság és meddig tart, a krízis azt tanítja az embereknek, hogy az állami szolgáltatás jó dolog. Lásd mindenekelőtt az egészségügyet. Ez olyasvalami, ami nem mond ellent Johnson gaulle-izmusának, ám egyben erősen átfedésben van azzal, ahogy a demokratikus szocialisták gondolkodnak az állam szerepéről. A brit kormányra nyomás nehezedik majd, hogy bővítse a Nemzeti Egészségügyi Rendszer (NHS) kapacitását. A szavazók ugyanis a koronavírus-járvány után nem fogják elnézni, ha egy sima szezonális influenzajárvány kifog az egészségügyi ellátó rendszeren, mert nem kapott elég állami forrást.

A válság erősíteni fogja az emberekben azt a felfogást is, hogy nem árt, ha egy ország számíthat saját erőforrásaira. A mezőgazdasági támogatások csökkentéséről vélhetően ezt követően szó sem lehet. Intézkedéseket kell hozni a hazai feldolgozóipar, a technológiai ágazat és a gyógyszeripar védelmére, mondván: az a nemzet lehet képes helyt állni a hasonló megrázkódtatásokkal szemben, amelynek erős saját erőforrásai vannak. Ez szintén nem áll távol Johnson elképzeléseitől, de legalább ennyire megfelel az ellenzéki Munkáspárt törekvéseinek is.

Összességében az egészségügyi veszélyhelyzet és a vele járó gazdasági válság erősíti az emberekben azt a gondolatot, hogy az állam jó dolog, mert széles körű egészségügyi ellátást nyújt, megóvja a munkahelyeket, biztosítja az áruellátást. A szabadpiac hívei a kormányzat szűkítését, a bürokrácia leépítését akarják, de ezzel a hangulattal szemben, ha valóban ez alakul ki a társadalomban, nem sok esélyük lesz a sikerre.

Rendszerkritika

Kissé bonyolultabb a válság hatása arra, amit az emberek a jóléti rendszerről és az egyenlőtlenségekről gondolnak. A koronavírus-járványért nem tehető felelőssé a kapitalizmus, de rámutat annak gyengeségeire. Rávilágít arra, milyen védtelenek a munkahelyek, milyen törékeny az emberek jövedelme. Sok elveszett munkahely nem fog visszatérni, mert a vállalatok megoldják máshogy az azokat elfoglalók által ellátott feladatot. Így a korábbinál többen láthatnak fantáziát például az állampolgári alapon járó alapjövedelemben vagy a szociális védőháló más módon való erősítésében.

Az FT publicistája belátja, hogy tévedhet. Lehet, hogy a válság enyhülése, majd lecsengése után a politikusok és a társadalom is siet majd visszatérni ahhoz, ahogyan korábban politizált, illetve élt. Ugyanakkor úgy véli, valószínűbb, hogy legalábbis egy időre megváltozik az emberek gondolkodása. A választók nagy, aktívan beavatkozó kormányokat akarnak majd, és belátják, hogy az ilyen kormányzás többe kerül.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.03.30 15:20

Vágyálmodozás, wishful thinking á la Komócsin/FT, 138-adik fejezet.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html