Lengyelország augusztusban és szeptemberben összesen 421 megawatt (MW) napelemes termelőkapacitással lett gazdagabb, így még az is elképzelhető, hogy még az idén átlépik a 3 GW-os limitet - írta meg a PV Magazine.

A Polskie Sieci Elektroenergetyczne (PSE) lengyel hálózatüzemeltető a héten közölte, hogy az ország szeptember végén elérte a 2,68 GW beépített napenergia-kapacitást, mivel az év első 10 hónapjában több mint 1,3 GW plusz potenciált adtak át a hálózatra. Mindez onnan nézve is jelentős fejlődési tempó, hogy alig egy éve, 2019 szeptemberét 1 GW körüli értékkel zárták, miközben 2018 év végén pedig csupán 486 MW-tal rendelkeztek.

Az elképesztő tempó nem csak azért meglepő, mert az energetikai hírek Lengyelországgal kapcsolatosan többnyire a szénerőművekkel, vagy az utóbbi időben atomerőmű építési víziókkal van tele. Hanem azért is, mert a napelemes beruházások úgy felpörögtek, hogy az eredeti terveket már most drasztikusan felül kell írni.  Az Instytut Energetyki Odnawialnej (IEO - Megújuló Energia Intézet), mely eredetileg azt vizionálta, hogy a lengyel napelemes potenciál az idén év végére elérheti talán a 2,5 GW méretet, most felülírta a várakozásokat. Az új jelentésük szerint 2025-re az ország elérheti a 2030-ra kitűzött 7,8 GW napenergia-célkitűzését is.

Eközben Magyarországon

Noha a magyar napelemes boomot szokás 2016-17 fordulójára datálni - annak köszönhetően, hogy amikor az Európai Unió nyomására a megújuló energiatermelők támogatási rendszerét megváltoztatták, a szabályozási szürke zónában 2500 engedélykérelmet kapott az energiahivatal, melyből akár 2000 MW napelemes termelőerő megépülését is remélték. Az elmúlt három évben azonban ez olyannyira nem történt meg, hogy a nemzetközi statisztika szerint 2019 végére sem értük el az 1,3 GW termelőerőt.

Ebben jelentős részt képviseltek azok az egyenként 20 MW körüli beruházások, melyeket az MVM, a MET, a Mátrai Erőmű produkált, de a napelemes boom így sem volt elég jelentős ahhoz, hogy a később induló Lengyelország le ne lépje e versengésben Magyarországot. Pedig üzlet az állam számára jóval több is lehetne a napelemben - ezt bizonyítja az is, hogy az első, új elszámolás szerint kiírt tenderen 24-33 százalékos áresést sikerült elérni. Ennyivel a meghirdetett támogatási szint alatt - tehát: olcsóbban - vállalták kis-, és a nagyerőműves beruházók új termelőkapacitások 3 éven belüli felépítését.

Az eddigi tempónövelés igénye is állhat azonban az ITM azon szándéka mögött, hogy az új támogatási fordulóra (Metár-tender) megjelent felhívás szerint a kormány óriási naperőművek építését preferálná. Az egyelőre változatlan, hogy a kormány 2030-ra 6000 MW napelemes termelőerővel számol - ahogyan azt a januárban bemutatott energiastratégiájába beleírta.