Összesen öt törvényt nyújtott be amerikai képviselők egy csoportja a múlt héten az amerikai Kongresszusban, amelyek elsődleges célja a technológiai vállalatok hatalmának megnyirbálása és az amerikai versenyjogi törvények nagyszabású átalakítása - ráadásul mindezt kétpárti támogatás mellett.

A New York Times beszámolója szerint a javaslatok közvetlenül az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google által alkalmazott üzleti fogásokat veszik célba. Ha ezeket elfogadják, akkor könnyebbé válik tiltani azokat az eljárásokat, amelyekkel eddig a nagy cégek üzleti dominanciájuk biztosítása érdekében éltek, és nehezebbé válhat számukra felvásárolni a kisebb versenytársaikat. Ezen felül pótlólagos forrásokkal erősítenék a techcégek feletti ellenőrzést végző hivatalok munkáját.

QP | Quality Placement

Az új szabályozás teljesen átrajzolhatja a nagy cégek működési modelljét is. A kisebb versenytársait eddig kielégíthetetlen étvággyal bekebelező Facebook és Google számára például nehezebbé válna bizonyítani azt, hogy egy-egy akvizícióval nem csökkentik a verseny mértékét a kívánatosnál kisebbre. Az Amazonra alapos vizsgálatok várnának, ha saját termékeit szeretné platformján értékesíteni, és az Apple-nek is nehezebb dolga lenne, ha az App Store-ban már forgalmazott termék piacára szeretne belépni.

Ez most üthet

"Eddig a nem kellőképpen szabályozott technológiai monopóliumoknak túlságosan is nagy hatalma volt gazdaságunkban. Egyedi, kivételezett helyzetben vannak, ők dönthetnek arról, kik lesznek a nyertesek és a vesztesek, ellehetetleníthettek a kisebb vállalkozásokat, korlátlanul emelhettek árakat és foszthattak meg embereket munkájuktól" - kommentálta a benyújtott javaslatokat David Cicilline demokrata képviselő, a trösztellenes albizottság vezetője. Szerinte a programjuk kiegyenlíti az esélyeket és biztosítja azt, hogy a leggazdagabb és leghatalmasabb technológiai cégek is ugyanazon szabályok alapján játszanak, mint a többiek.

A kommentárok szerint a most benyújtott javaslatok az eddigi legagresszívabb kihívást jelentik a Szilícium-völgy cégeinek, amelyek eddig hatékony szabályozás hiányában szinte korlátlanul terjeszkedhettek. Tavaly az albizottság 16 havi vizsgálat után nyilvánosságra hozott egy jelentést, amelyben az Amazont, az Apple-t, a Google-t és a Facebookot egy sor esetben versenyellenes magatartással és versenyfölénnyel való visszaéléssel vádolták meg. A mostani javaslatok ezeket a vélt vagy valós visszásságokat kívánják kezelni.

Korábban is voltak kísérletek

Az elmúlt évtizedben több tucatnyi törvényjavaslat született, amelyek elvileg az adatvédelmet, a szólásszabadságot és a gyermekek biztonságát voltak hivatottak növelni a techcégek oldaláról jelentkező veszélyekkel szemben, azonban ezek nem jártak igazán sikerrel. Időközben azonban egyre nagyobb lett a konszenzus abban, hogy mégiscsak korlátozni kellene e cégek hatalmát. A Trump-érában az amerikai Igazságügyi Minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság is versenyellenes gyakorlatok alkalmazásával vádolta meg a Google-t és a Facebookot. Eljárást is indítottak, amelyek olyan jogi procedúrákba torkolltak, amelyek hosszú évekig is eltarthatnak.

Persze nem csak az amerikai demokrata és republikánus politikusok azok, akik a technológiai cégeket teszik felelőssé a dezinformációk terjedéséért, a munkabérek közötti különbségek növekedéséért és az internetes megnyilatkozásokra vonatkozó szabályokban mutatkozó káoszért. Globális a probléma, így nem véletlen, hogy Európában, Ausztráliában és Indiában is a techcégek megregulázása van napirenden, de a kínai állam is nemrég kezdett saját nagy techcégeinek megrendszabályozásába.

Nem lesz egyszerű végigverni

A javaslatok várhatóan nem mennek át simán, tekintve, hogy a nagy cégek pénzügyi erejüknél fogva elképesztő lobbi hálózatot képesek üzemeltetni érdekeik védelmében. A lap összefoglalója szerint vannak javaslatnak olyan részei, amelyek várhatóan könnyebben nyernek majd szélesebb körű támogatást: a szabályozó hatóságok kezébe adnának több hatalmat, eszközt, forrást és például megdrágítanák a cégfelvásárlásokat. Szintén könnyen támogatható az a javaslat, amely a felhasználó kezébe adná a jogot, hogy az egyik platform róla gyűjtött személyes adatait ingyen továbbadja egy másik platform vagy oldal üzemeltetőjének - ez például jelentősen csökkentené a Facebook személyes adatok feletti rendelkezésének monopóliumát.

Más intézkedéseket azonban nehezebb lehet eladni. Ilyen például az, amely megtiltaná a Google-nek, hogy olyan más céget birtokoljon, amely szintén az online keresésekben érdekelt. Például nem részesíthetné előnyben a találatok között az általa birtokolt Youtube-on elért találatokat; sőt, az üzletág eladását is kikényszeríthetnék, ha mégis megtenné ezt. Egy másik javaslat megtiltaná, hogy egy domináns platform előnyben részesítse saját áruit és szolgáltatásait versenytársaival szemben - ez utóbbi valószínűleg az Amazon saját termékeinek értékesítésére vonatkozik.

Adam Kovachevich, a technológiai cégeket képviselő egyik lobbiszervezet vezetője a lapnak azt mondta, szerinte végső soron a fogyasztók járnak majd rosszabbul, több népszerű termék forgalmazása szűnne meg és szolgáltatás tűnne el, ha a javaslatok megvalósulnak. Ilyenek az Amazon Basics termékek, az Apple Find my Phone alkalmazása vagy a Google Maps megjelenítése a Google keresések találatai között. A cégek nem kívánták kommentálni a fejleményeket.

Néhány kisebb cég azonban kitörő lelkesedéssel fogadta a fejleményeket. Az online streamingelésre alkalmas eszközöket gyártó Roku például azt állította közleményében, hogy a nagy technológiai cégek eddig felháborító módon hánytak fittyet a versenyvédelmi törvényeknek és károsították meg a fogyasztókat.