Változott-e a magyar lakosság befektetési preferenciája a háború hatására - egyebek között ezt próbálta kideríteni a Pulzus Kutató Napi.hu számára készült legújabb kutatása. Egy, a mostanihoz nagyon hasonló felmérést már készített a cég tavaly augusztus végén, akkor toronymagasan az ingatlan bizonyult a legnépszerűbb befektetésnek a magyarok körében. Ezt követte a valuta, főleg az idősebben bíztak jobban az euróban és a dollárban, mint a forintban. A férfiak pedig - ahogy azt sejteni lehetett - sokkal merészebbek voltak a kockázatvállalás terén, mint a nők. 

A reprezentatív kutatásban most is azt a kérdést tette fel a cég, hogy ha lenne 10 millió forint megtakarítása a megkérdezettnek, elsősorban mibe fektetné be. A válaszok közül még mindig az első helyen az ingatlan áll, tízből négyen ezt választották, de az előző felmérés idején ez az arány még 46 százalékos volt. Szembetűnő, hogy megugrott a devizát választók aránya, összesen 16 százalék tenné a pénzt euróba vagy dollárba annak ellenére is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mostanában már hangsúlyozta, igyekszik megdrágítani a forint elleni spekulációt. Ennek egyik eredménye, hogy az euró/forint árfolyam 380 alatt maradt az utóbbi hetekben. Az előző felmérés idején még csak 12 százalék akarta devizába fektetni a pénzt. A valutaváltók is tapasztalták a forgalom élénkülését a háború kitörése után, vannak ugyanis, akik úgy gondolják, ha menekülni kell, jó ha van az embernél készpénz keményvalutában. 

Többen választották a szintén menekülőeszköznek számító aranyat is most, mint tavaly nyáron, az akkori 11 százalék 13 százalékosra ugrott, és megnőtt azok aránya is, akik nem fektetnék be, hanem készpénzben tárolnák a 10 millió forintot. A spekulánsok aránya is emelkedett, többen gondolkoznak most már részvényben vagy kriptovalutában, mint legutóbb, az állampapír viszont veszített a népszerűségéből. A részvények iránti keresletet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai is alátámasztják, az orosz-ukrán háború hatására visszaesett OTP-ből sok háztartás vásárolt, az inflációval versenyezni képtelen állampapírok iránti kereslet pedig drasztikusan visszaesett. 

 

Kép: Pulzus

A férfiak még mindig többet kockáztatnának

A férfiak és a nők befektetési attitűdje nagy mértékben eltér. A nők még mindig az ingatlant választják toronymagasan az első helyen, de körükben is csökkent az arány tavaly nyár óta (54-ről 46 százalékosra), a férfiak, akik talán jobban tartanak egy háborútól és készülnek a menekülésre, már csupán 28 százaléka választotta az ingatlant a tavalyi 38 százalék után. A férfiaknál 20 százalékra ugrott ezzel szemben a deviza (főleg euró, de dollár is) és 15-re az aranyat választók aránya. A nőknél is emelkedett a devizát és nemesfémet preferálók száma, de nem szignifikánsan. 

Az állampapírok iránti érdeklődés mindkét nem esetében csökkent, de ez nem meglepő az infláció és a hozamok tükrében. A részvényeket még mindig több férfi keresi, mint nő, bár most tavaszra a felmérés szerint a "háziasszonyok" körében is emelkedett a kereslet. (A tőzsdén akkor szokták azt mondani, hogy már a háziasszonyok is veszik a részvényeket, amikor az utolsó kisbefektetők is bevásárolják magukat a piacon.) A készpénzt ugyanakkor a nők kedvelik jobban, nagyobb arányban nyilatkoztak úgy, hogy nem fektetnék be semmibe a 10 milliót még annak dacára sem, hogy a jelenlegi infláció mellett ez nem tűnik okos döntésnek. 

 

Kép: Pulzus

Az iskolázottabbak részvény, a kevésbé tanultak aranyat és eurót vennének

A korosztályos bontás viszonylag kevés eltérést mutat a felmérésben. Az idősebbek most is nagyobb arányban választanának eurót vagy dollárt, mint a fiatalabbak, emellett az aranyban is bíznak, de tavaly augusztus óta középkorú 40-59 éves korosztály körében is megugrott azok aránya, akik a devizában és a nemesfémben látnák a legbiztosabb helyen a 10 milliós megtakarítást. 

Az állampapírba fektetők aránya korosztályosan viszonylag keveset változott, a részvényt választók aránya a 60 év fölötti korosztályban kimutathatatlanul alacsonnyá vált, a fiatalabbak érdeklődését ugyanakkor felkelthették az alacsony árfolyamok. A kriptopénzek iránti lelkesedés csak a legfiatalabb, 40 év alatti korosztályban maradt meg, az idősebbek nem akarnak már ilyen eszközökkel spekulálni. 

Ingatlanba továbbra is a fiatalok fektetnének be a legmagasabb arányban, aminek lehet az is az oka, hogy nekik nincs még saját lakásuk. Az idős korosztálynál továbbra is 38 százalék azok aránya, akik az ingatlant választanák az első helyen, a 40-59 évesek körében viszont tavaly nyár óta drasztikusan visszaesett ez a ráta, akkor még 45 százalékuk vásárolt volna ingatlantulajdont a 10 millió forintból, most már csak 36 százalék. 

Kép: Pulzus

Az iskolai végzettség alapján szembetűnő, hogy minél alacsonyabb a végzettsége valakinek, annál inkább választotta a menekülő eszközöket, és annál inkább kerülte a kockázatot. Ez már az előző felmérésben is látszott, a mostaniban pedig még markánsabban kirajzolódik. Az alapfokú végzettségűek körében az ingatlan után az euró, az arany, a készpénz és az állampapír állnak előkelő helyeken. A középiskolát végzetteknél a deviza szerepe alacsonyabb, és lényegesen többen spekulálnának a tőzsdén vagy a kriptopiacon. A felsőfokú végzettségűek pedig kifejezetten magas arányban tőzsdéznének a többiekhez képest. 

 

Kép: Pulzus

Budapesten már nem pálya az ingatlan

A településtípusok alapján végzett bontásból kiderül, hogy elsősorban Budapesten esett az ingatlanok népszerűsége a befektetések toplistáján 43-ról 33 százalékosra, a többi településtípusnál egységesen 41 százalékos arányt mértek. A falvakban volt még a fővárosihoz hasonló mértékű csökkenés, ott tavaly augusztusban még 51 százalékon állt az ingatlant preferálók aránya. 

A fővárosiak második számú kedvence az arany lett, megelőzte a tavaly augusztusban még jobban preferált devizát és állampapírt is. A megyeszékhelyek lakói az euróban és a dollárban bíznak a leginkább, a kisebb városok lakóinál fej-fej mellett áll a deviza és az arany. A falvakban a valuta és a készpénz a nyerő, kiugróan magas (16 százalék) azok aránya, akik nem fektetnék be a pénzt semmibe. 

Kép: Pulzus

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!