Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a dél-európai államok, amikor dönteniük kell, hogy korlátozzák-e a külföldi turisták beutazását, vagy kockáztassák a koronavírus delta variánsának gyors terjedését. Mindkettő azt jelentené ugyanis, hogy a tavalyi pocsék év után még egy csalódást keltő szezonnal kell szembenézniük - írja összefoglalójában a Financial Times.

Azok az országok, amelyek gazdasága jelentősen függ az idegenforgalomtól, egyelőre elutasították Angela Merkel német kancellár kezdeményezését egy egységes európai beutazási korlátozásra azon országokkal szemben, ahol a fokozottan fertőző delta variáns jelenléte intenzív. Azonban lassan dönteniük kell, beengedjék-e tényleg a turistákat és vele együtt a vírust olyan országokból, mint az Egyesült Királyság vagy Oroszország.

QP | Quality Placement

A déliek nyitnának, az északiak zárnának

Az érdekellentét jól látható a tagállamok között. Míg Görögország és Spanyolország nyitva szeretne maradni mindenki előtt, addig az északi tagállamok máshogy ítélik meg a helyzetet. Azért a félelem délen is dolgozik, Spanyolország, Portugália és Málta a héten szigorította a brit turistákra vonatkozó beutazási feltételeket, korábban Olaszország vezetett be ötnapos kötelező karantént a szigetországból érkezőkre. Azonban a tavalyi, esetenként 80 százalékos forgalomcsökkenéssel járó korlátozások után a turistacélpontok próbálják valahogy pótolni veszteségeiket.

Az OECD adatai szerint a külföldi turisták költéseihez köthető a portugál és görög GDP 10 százaléka, Spanyolország esetében 2019-ben 6 százalék volt ez az érték. Hogy bizonyítsák, mennyire fontosak számukra a vendégek, a spanyolok és portugálok májusban eltörölték a legtöbb tesztelésre és karanténra vonatkozó intézkedést az olyan országokból érkező vendégekkel szemben, mint például Nagy-Britannia. Görögország ugyanezt tette 53 ország beoltott lakosaival szemben, ideértve Oroszországot is. Azóta azonban Oroszországban és az Egyesült Királyságban is élesen emelkedni kezdett a delta vírusvariánssal fertőzöttek száma.

Az Oxford Economics adatai szerint tavaly összesen 55 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma az Európai Unióban, előrejelzésük szerint ez a visszaesés augusztusra 15-25 százalékra zsugorodhat. Mindenesetre a spanyol szálláshelyekre vonatkozó Google-keresések száma mostanra a 2019-es szintre emelkedett. A McKinsey tanácsadó cég sötétebben látja a jövőt, szerintük a spanyol és portugál idegenforgalmi bevételek idén csak a járvány előtti év felét érik majd el, és a teljes talpra állás csak 2024-ben várható.

Totális káosz

Az EU elvileg csütörtökön indítja útjára digitális utazási igazolványát, amellyel mindenki igazolhatja, hogy beoltották, negatívra tesztelték vagy átesett a betegségen. Az unióból érkező vendégek esetében ez megoldást jelenthet, de Spanyolországba például az Egyesült Királyságból szokott a legtöbb vendég érkezni: 2019-ben összesen 18 millió, szemben a 11 millió francia és német turistával.

A helyzet napról napra változik és elég kaotikus. Múlt héten a britek például a Baleár-szigeteket zöld zónává minősítették, ahová szabadon utazhatnak a brit állampolgárok. Eközben azonban a spanyol kormány a brit beutazókat csak akkor engedné be karantén nélkül az országba, ha azok már teljesen beoltottak, vagy negatív pcr-tesztet produkálnak. Ráadásul a szigetekkel kapcsolatban egyre több gond van, nemrég derült ki, hogy legalább 850 spanyol diák fertőződött ott meg, amikor érettségi vizsgák utáni kirándulásra érkeztek a népszerű nyaralóhelyekre. A megfontoltabb utazókat ez a politikai és járványügyi összevisszaság már távol tartja a külföldi nyaralástól.

Egy másik példa: Portugália május 17-én feloldotta a britekre vonatkozó beutazási korlátozásokat, és nem sokkal később a britek is zöld zónának nyilvánították az országot. Három héttel később azonban a britek meggondolták magukat, ami miatt egy csomó brit turista őrült sebességgel repült haza, csakhogy elkerülje a karantént. Azóta a delta variáns fertőzése miatt a déli ország újabb lezárásokra kényszerült. Egy héttel később már a németek is koronavírus-variáns által fertőzött területté nyilvánították Portugáliát, ez praktikusan két hét karantént jelent az onnan beutazók számára.

Merkel persze nem hagyta ki a lehetőséget és gyorsan megjegyezte, hogy a portugál helyzet elkerülhető lett volna, ha elfogadják az egységes európai utazási szabályokat, amelyeket ő javasolt. Két nappal később Málta jelezte, hogy csak a teljesen immunizált briteket engedi be. Merkel eközben megfedte Görögországot, amiért az kínai és orosz vakcinával oltottakat is hajlandó fogadni, amelyeket nem engedélyezett még az Európai Gyógyszerügynökség. Görögország erre ezen a héten bejelentette, negatív tesztet kér az orosz turistáktól akkor is, ha már be vannak oltva.

A lényeg, hogy a szakértők szerint az EU jelenleg versenyfutásban van az oltási programjával a delta variáns terjedésével szemben. Azonban megnézve a beoltottak arányának alakulását EU-ban és a delta variáns terjedésének gyorsuló ütemét azokban az országokban, ahol az már fokozottan jelen van, egyáltalán nem biztos, hogy az oltási programok lesznek a győztesek.

Vissza az 1980-as évekbe

A nemzetközi turizmus a beutazások számát tekintve legfeljebb stagnálhat idén - egy-két nyugati piac kivételével. Ez globálisan 2,4 billió dollárnyi veszteséget jelent, a szektor várhatóan csak 2023-ban képes ismét a járvány előtti számokat produkálni - áll az ENSZ ma megjelent tanulmányában a Reuters szerint.

A nemzetközi turizmusban úgy látják, az oltási programok és a védettségi igazolások lehetnek a kulcs a bizalom helyreállítására. 2020-ban a nemzetközi utazások száma 73 százalékkal zuhant globálisan az ENSZ turisztikai szervezetének beszámolója alapján. Az UNCTAD, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának szakértői szerint az idei év sem lesz sokkal jobb, legfeljebb Észak-Amerikában és Európa egyes részein lehet majd a második félévben növekedésre számítani.

Zoritsa Urosevic, az ENSZ turisztikai szervezete, az UNWTO képviselője szerint a nemzetközi idegenforgalom 30 évet esett vissza, jelenleg az 1980-as évek szintjén van. Ők is úgy látják, hogy a 2019-es számokat leghamarabb 2023-ban lehet majd elérni, de a talpra állás régiónként és országonként nagyon eltérő képet mutat majd.