Alekszandr Novak korábban azt mondta, hogy Oroszország idei gázexportja és gáztermelése elsősorban a külföldi kereslet visszaesése miatt csökken. Újabban viszont azt nyilatkozta, hogy az Északi Áramlat vezetékek ellen elkövetett szabotázs és az európai kereslet visszaesése áll a 25,1 százalékos exportkiesés hátterében.

Az energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes által ismertetett adatok szerint Oroszország tavaly 673,8 milliárd köbméter gázt termelt, és exportinfrastruktúrájának diverzifikálásán dolgozik.

Lehetőséget látnak arra, hogy növeljék az ázsiai és csendes-óceáni térségbe irányuló orosz gázexportot – tájékoztatott az orosz miniszterelnök-helyettes.

Főleg baráti országokkal üzletel

Alekszandr Novak azt is elmondta hétfőn, hogy 2023-ban Oroszország olajexportjának több mint 80 százalékát „baráti országokkal” tervezi lebonyolítani, miután pénteken azt mondta újságíróknak, hogy országa márciusban napi 500 ezer hordóval kívánja csökkenteni az olajkitermelést.

Moszkva a korábbi ígéretéhez híven nem ad el kőolajat mostantól azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül, vagy közvetve ragaszkodnak a február elejétől bevezetett árplafonhoz.

Alekszandr Novak január közepén azt nyilatkozta, hogy az olaj- és gázeladásból származó orosz költségvetési bevételek tavaly 28 százalékkal, 2500 milliárd rubellel (13 575 milliárd forint) emelkedtek a megelőző évhez képest.

Oroszország rekordmennyiségű, 15,5 milliárd köbméter földgázt szállított tavaly Kínának a Szibéria Ereje gázvezetéken.

Az unió február 4-én két árplafont állapított meg az Oroszországból származó vagy onnan exportált kőolajtermékekre vonatkozóan:

  • kőolajtermékek harmadik országokba való tengeri szállítása, valamint
  • technikai segítségnyújtás, brókerszolgáltatások, finanszírozás vagy pénzügyi támogatás nyújtása kőolajtermékek harmadik országokba való tengeri szállítása esetén.