Ha esetleg valaki úgy gondolta volna, hogy az Európai Unió tagállamain belül a visegrádi 4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) közös blokkban, egységesen léphetnek fel a négy országot érintő ügyekben, akkor súlyos csalódás érhette. Zuzana Caputová szlovák kormányfő ugyanis a Financial Timesnak adott interjújában világossá tette, hogy azokkal az európai kormányokkal ért egyet, amelyek szerint az EU-nak szigorúan ragaszkodnia kell a jog uralmának elvéhez, így azokkal a tagállamaival szemben, amelyek megsértik ezt, kőkeményen kell fellépnie.

Caputovát, aki korábban korrupcióellenes jogászként dolgozott és nem volt politikusi múltja, tavaly választották meg Szlovákia lakói országuk államfőjének. Ez a liberális, Európa-párti politikai erők ritka sikerei közé tartozott a kelet-közép-európai régióban - jellemzi a politikus hatalomra kerülését a brit pénzügyi lap. Természetesen szükségünk van egy kényszermechanizmusra, amivel elérhető, hogy az EU-s tagállamok tartsák magukat a jog uralmának követelményéhez, s így az unió ne váljon azoknak az országoknak a túszává, amelyek nem óhajtják követni ezt a szabályt - fogalmazott Caputová. Ez egyben lehetőséget ad arra, hogy felállítsuk a jogállamiság standardjait - tette hozzá.

Kapcsolódó

Fukar négyek

A szlovák elnök ezzel a fukar vagy takarékos észak-európai országok (Dánia, Finnország, Hollandia, Svédország és a hozzájuk csatlakozott Ausztria) véleményét ismételte el, amelyek szintén a jogállamiság védelmét akarják, amit azzal kényszerítenének ki, hogy jogállamisági szabályokhoz kötnék az uniós pénzügyi támogatások kifizetését. Az Európai Parlament többsége szintén ezen az állásponton van, a front másik oldalán a magyar és a lengyel kormány ásta be magát a politikai lövészárokba, amelyek szerint nem lehet objektíven definiálni a jogállamiság érvényesülését, így nem lehet szabályokhoz kötni a betartását.

Caputová a felől sem hagyott kétséget, hogy mire gondol. Szerinte az EU-nak tovább kellene lépnie azon, hogy a legkritikusabb döntéseket egyhangú szavazással hozza meg. Ezzel arra célzott, hogy az európai alapszerződés 7-es cikkelye szerinti eljárást - ilyet kezdeményezett Lengyelország ellen az Európai Bizottság, Magyarország ellen az Európai Parlament -, amelynek eredményeként megvonhatják a tagállamok uniós szavazati jogát, csak egyhangú szavazással lehet lefolytatni egy-egy tagállam ellen. Így a magyar és a lengyel kormányfő kölcsönös vétóval megakadályozhatja a másik állam ellen a szigorú fellépést. Ennek tükrében világos mire gondol a szlovák államfő, amikor azt mondja, hogy a minősített többség, vagyis a kétharmad szabályát kellene bevezetni az egyhangúság elvetésével.

Merkel is hibás

Caputová úgy véli, hogy nehezíti az autoriter tendenciákkal szembeni fellépést az EU döntéshozatalának lassúsága. Ezzel az Európai Bíróság október elején hozott döntésére utalt, amely az európai joggal ellentétesnek minősítette a magyar felsőoktatási törvény azon passzusát, amelynek alapján a Közép-európai Egyetem amerikai diplomát adó képzéseinek távozniuk kellett Budapestről Bécsbe. A magyar jogszabály 2017-es keltezésű, így a szlovák elnök szerint későn jött a bírósági döntés, és a késői igazságszolgáltatás nem igazságszolgáltatás. Ezért van szükség szerinte új módszerekre.

Igennel felelt arra a kérdésre, hogy az Európai Néppárt (EPP), amelynek tagja a Fidesz, illetve személy szerint az EPP legnagyobb pártja, a német CDU vezetője, Angela Merkel kancellár is, felelős-e azért, hogy halogatta a magyar kormánypárt elleni kemény fellépést. Ami gyakran meglep, az az elvek relativizálása - fogalmazott. Egyfelől hangosan deklarálják az elveket, másfelől a tettek nem tükrözik ezeket a közösen elfogadott követelményeket. Minden módszer érvényesítése az embereken múlik, akik alkalmazzák ezeket. Ezért fontos a személyes felelősség: ha az emberek, akik megtehetnék, nem alkalmazzák következetesen az elveket, akkor nincs olyan mechanizmus, ami helyettük gondoskodhatna erről.