Frissítés: kedd délelőtt, a cikk megjelenése után két és fél órával a Kreml bejelentette, hogy nem meghatározott mennyiségű katonát kivon az ukrán határ mellől.

Néhány orosz egység elhagyta a gyülekezőhelyét műholdfelvételek tanúsága szerint, egy CBS Newsnak nyilatkozó tisztviselő szerint "támadóállást" vettek fel Ukrajna keleti határain. A csapatmozgás változást jelent vasárnap óta, amikor az egységek egy része elhagyta a gyülekezési területeket, de még nem foglalt el támadóállásnak tekinthető pozíciókat.

Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország a hét végéig megtámadja Ukrajnát, de abban még nem biztosak, hogy ez milyen formában fog történni. Amint az orosz támadás megkezdődik, az Egyesült Államok ismeretei drámaian csökkenni fognak arról, hogy mi történik. Az amerikaiaknak nem lesznek csapatai a földön és felderítő repülőgépei a levegőben, miközben az orosz kibertámadások és az elektronikus hadviselés megszüntetheti a kommunikációt a térségben.

Amerikai tisztviselők szerint Oroszország jelenleg a teljes körű invázióhoz szükséges erők 80 százalékával rendelkezik, a többi pedig már úton van. Több mint 100 ezer - más jelentések szerint 130 ezer - orosz katona van Ukrajna határai mentén - keleten, Oroszországban, és északon, Fehéroroszországban. Noha nincs felsorakoztatva az egész ország lerohanásához elegendő hadállomány, Jake Sullivan, a Fehér ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap reggel a Face the Nation című műsorban arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "lényegében bármikor" kiadhatja a parancsot az invázióra.

"Az elmúlt 10 nap során drámaian felgyorsult az orosz erők erők összevonása, és a katonák olyan pozíciókat vettek fel, hogy lényegében bármikor katonai akciót indíthatnak" - mondta Sullivan. "Ezt megtehetik a jövő héten, de természetesen még mindig várják a Putyin által kiadott engedélyt" - tette hozzá a nemzetbiztonsági szakértő.  

Sullivan elismerte, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy Oroszország hamis zászlós támadást indít, talán az ukrajnai Donbász régióban, hogy jogalapot találjon az invázióra, és azt mondta, hogy az Egyesült Államok ezt a lehetőséget folyamatosan monitorozza. Ebben a forgatókönyvben az orosz hírszerző szolgálatok "valamilyen támadást hajthatnak végre a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatista erők vagy orosz állampolgárok ellen, és aztán az ukránokra kenhetik" - mondta Sullivan vasárnap.

Ukrajna békét, Oroszország független szakadár államokat akar

Szombaton Biden elnök figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az Egyesült Államok "határozottan fog válaszolni, és gyors és súlyos válaszcsapatást mér", ha Oroszország megszállja Ukrajnát. De Biden hangsúlyozta, hogy békét akarnak, folytatni a tárgyalásokat.

Eközben Volodimír Zelenszkij ukrán elnök február 16-ra (az invázió lehetséges kezdési időpontjára) munkaszüneti napot rendelt el, a népnek arról beszélt, hogy jelentős a háborús fenyegetettség. 

Hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna békét akar, és minden problémát kizárólag tárgyalások útján kíván megoldani.

"A Donbasz és a Krím is vissza fog térni Ukrajnához. Kizárólag diplomáciai úton. Soha nem támasztunk igényt senki máséra, de a miénket sem adjuk át" - mondta a nemzethez intézett videóbeszédében.

Az ukrán elnök szerint az ország gyakorlatilag a "civilizált világ összes vezetőjének" támogatását elnyerte. Legtöbbjük már meglátogatta és támogatta az országot, vagy a közeljövőben meg fogja tenni ezt. "Mindenki azt mondja, hogy Európa biztonsága Ukrajnától, a mi hadseregünktől függ" - tette hozzá az orosz állami TASS hírügynökség szerint. Kedden éppen Olaf Scholz német kancellárral találkozik, akitől ez nagy lépés, miután Németország eddig nem mert kiállni Ukrajna mellett, féltve orosz gazdasági kapcsolatait.

Eközben a Kreml tagadja, hogy invázióra készülne, arról beszél, hogy csapatai csak hadgyakorlatot tartanak. Hétfőn egy színpadiasan megrendezett, televíziós közvetítésekkel kísért találkozókon Szergej Lavrov külügyminiszter és Vlagyimir Putyin elnök értékelték a helyzetet: a tévéfelvételen Lavrov azt mondta az államfőnek, hogy még mindig van diplomáciai út. Percekkel később Szergej K. Sojgu védelmi miniszter közölte Putyinnal, hogy az általa "nagyszabású gyakorlatoknak" nevezett ukrajnai hadgyakorlatok véget érnek - írja a New York Times.

"Úgy vélem, hogy a lehetőségeink még messze nem merültek ki" - mondta Lavrov, utalva Oroszország Nyugattal folytatott tárgyalásaira. "Javasolnám ezek folytatását és fokozását" - mondta, amire Putyin csak annyit mondott, hogy jó.

Ez annak a jele volt, hogy a Kreml még mindig fenntartja annak lehetőségét, hogy a csapaterősítéssel katonai akció nélkül is elérheti a kulcsfontosságú céljait. Az ilyen forgatókönyvre vonatkozó kilátásokat erősítette az ukrán vezetés azzal, hogy Volodimir Zelenszkij elnök nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy elveti országa NATO-csatlakozási törekvését - ez a lépés segítene Putyin egyik legfontosabb követelésének teljesítésében. Azonban Moszkva követelései más téren teljesíthetetlenek: lényegében a bukaresti kilencek - vagyis a 9 darab keleti és közép-európai állam, amelyek már csatlakoztak a NATO-hoz - kiléptetését követelte. Valamint Oroszország elvárná, hogy a kelet-ukrajnai szakadár területek népszavazásait fogadja el a világ érvényesnek, ami a Donbasz elszakadását jelentené.

Ráadásul erről kedden szavaznak is az orosz parlamentben, a Dumában:  egy képviselői beadvány azt kezdeményezi, hogy Oroszország hivatalosan ismerje el a két szakadár tagköztársaság függetlenségét. A beadvány egyik változatát a kormánypárt, a Putyin elnök támogatására létrehozott Egységes Oroszország jegyzi.