Már április elején kiderült, hogy az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben vizsgálni kezdték az addigra már Magyarországon is használt Sinopharm-vakcina hatékonyságát, mert több beoltottnál azt tapasztalták, hogy nem indult meg az antitest-termelődés a koronavírus-ellen. Szerbiából is hasonló tapasztalatokról érkeztek hírek, majd maga a kínai járványkezelés egyik vezetője is elismerte, hogy nem olyan hatékony a készítmény.

Gao Fu, a kínai járványügyi központ vezetője megemlítette, hogy a kínai oltóanyagok hatásossága többféle megoldással is javítható. Példaként említette az adagolást, és a két oltás között eltelt idő újragondolását, az ismétlő oltások számának növelését. De aztán az április 8-i kijelentéseit eltüntették az internetről, majd közleményben jelezték, hogy Fu szavait félreértelmezték a sajtóban. Mindenesetre a két említett arab országban elindult a harmadik oltások beadása, sokszor a Sinopharm helyett valamilyen mRNS-készítménnyel. Magyarországon a kormány nem kívánt foglalkozni a kérdéssel.

A kínai vakcinák gyengébb teljesítményéről szóló hír pont a legrosszabbkor érkezett: április közepén egy új, kettős mutációjú koronavírus-változatot találtak Indiába, amely az országban újabb járványkitörést okozott: az új esetek 60 százalékánál ezt a variánst mutatták ki a PCR-vizsgálatok, a helyi hatóságok pedig azt feltételezték, hogy ha nem is halálos, de jóval könnyebben fertőz, mint az eddig ismert SARS-CoV-2.-változatok. A B.1.617 vagy "kettős mutáns" egyesíti az L452R és az E484Q mutációkat, amelyeket más változatokban külön-külön már korábban is megfigyeltek, de együtt még soha.

Az első kutatások alapján attól is tartottak, hogy az oltások gyengébb hatékonyságot mutatnak majd a változattal szemben. Bár ez nem így lett, de a járvány pillanatok alatt maga alá gyűrte az addig példásan védekező Indiát, a változat pedig nem sokkal később megjelent Európában.

Már látszott, hogy a nyáron nem lesz teljesen szabad az utazás

Az indiai, később delta-variánsra átnevezett mutáció már előrevetítette, hogy mégsem lesz olyan szabad az utazás a világon, mint azt a fejlett világban remélték az oltások megjelenésekor. A gyorsan terjedő változat miatt Nyugat-Európa több országában is lezárások váltak szükségessé, Magyarországon pedig maradt a kijárási tilalom.

Az Orbán-kormány viszont váltott: az oltások számához kezdte kötni a nyitást: hivatkozva a nemzeti konzultációra, ahol 600 ezer ember értett egyet azzal, hogy fokozatos legyen, úgy jöttek is ezek a lépések. Április 29-én már több mint 3 millió 870 ezer ember kapta meg legalább az első oltását Magyarországon, a kormány pedig 4 millió beoltottnál a védettségi igazolványokhoz kötötte az éttermek és kocsmák belterének látogatását. A kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosult, az üzletekben este 11 óráig lehetett ezután vásárolni.

Végül az intézkedéseket csak májusban tudták beindítani, pedig még a tömeges oltást is elrendelték, amivel regisztráltak időpontot is foglalhattak már.

Így a húsvétot még a családok kénytelenek voltak bezártságban tölteni.

Az utazás szabadságát viszont az oltások sem hozták el sok magyarnak: az Európai Parlament elfogadta csütörtökön az Európában szabad mozgást biztosító igazolványról szóló álláspontját, mely szerint ennek tanúsítania kellene, hogy tulajdonosát beoltották a koronavírus ellen, vagy hogy friss negatív teszteredménnyel rendelkezik, illetve már átesett koronavírus-fertőzésen. Viszont csak azt támogatták, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével rendelkező vakcináknál legyen érvényes az uniós igazolvány, ami kizárta a Sinopharm- és Szputnyik-vakcinákkal oltottakat. A helyzet 2021 végére sem rendeződött, mert az Európai Bizottság átvette az EP javaslatát.

Magyarországon fontos esemény volt, hogy bár már március közepén lezárták a Lánchidat és környékét, az állapotfelmérések után áprilisban elindult a tényleges felújítás is.

Joe Biden bekezdett

Ahhoz, hogy kellő fedezetet szerezzen gigantikus infrastrukturális fejlesztési programjához, Joe Biden elnök bejelentett egy ambíciózus tervet: az alacsony társasági adóval rendelkező országokba menekülő cégekre kiterjesztenek egy minimumadót. Ennek lényege az volt, hogy egy globálisan egységes kulcsot vezetnek be, amelyet ha egy külföldi leányvállalat nem fizet meg, akkor az anyavállalaton hajtják azt be. A terv kezdeti szakaszában 21 százalékos szintről beszéltek, ami 12 százalékkal volt magasabb a magyar tao-kulcsnál.

Az Orbán Viktor vezette kormány gyorsan jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy Washington adóemelésre kényszerítse Magyarországot. Viszont a világ legnagyobb gazdaságai felsorakoztak a terv mellé, így Németország és Franciaország, valamint az Egyesült Királyság is, ami nem sok mozgásteret hagyott az országoknak. Így végül meg is indult a tárgyalás a bevezetéséről.

Joe Biden első száz napja végül nagyjából nyugodtan telt elnökként, mert teljesíteni tudta ígéreteit. Április közepére beadtak 200 millió koronavírus elleni oltást az Egyesült Államokban, és talpra tudta állítani a gazdaságot. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke éves szinten 6,4 százalékkal nőtt az első negyedévben, ami a világjárványból való fogyasztói fellendülésnek köszönhető. Ebben nagy szerepe volt, hogy 1400 dolláros szabadon felhasználható támogatási csekket küldtek a legtöbb amerikai háztartásnak, az oltások miatt pedig egyre több kisvállalkozás nyithatott meg.

Az oroszok ismét Ukrajnát fenyegették

Oroszország már április elején kezdett csapatösszevonásba az ukrán-orosz határon: a hónap végéig összesen 100 ezer katonát mozgósítottak, a Krím félszigetre több légiezredet irányítottak. A NATO és az Egyesült Államok is felszólította Oroszországot, hogy vessen véget az agresszív tevékenységének, amit a szakértők szerint Vlagyimir Putyin azért kezdett meg, hogy engedményeket csikarjon ki a nyugati gazdasági szankcióknál.

Végül kapott is valamit, de vissza is kellett vonulnia: Washington ugyan hagyta, hogy az Északi Áramlat 2. megépüljön, de másban nem engedett. Közben a brit haditengerészet is felvonult a Fekete-tengeren, ami meghozta a visszavonulást. A konfliktus később 2021 novemberében-decemberében kiújult Kijev és Moszkva között.

A fontosabb gazdasági adatok

 

  • A forint-euró középárfolyama 360,81 volt áprilisban, a mélyponton 363,85-ön is járt a kurzus.
  • A hónap végén 43 183,2 ponton zárt a BUX
  • A Dow Jones Industrial Average (DJI) 34060,36 ponton, az S&P 500 pedig 4211,47 ponton zárt, és ezzel meghaladta a korábbi 4187,62 pontos történelmi zárócsúcsát. A technológiai súlyú Nasdaq 14082,52 ponton zárt.